Élő adásban követem nyomon az Országgyűlés alakuló ülését. Ennél unalmasabb műsort elképzelni sem lehet. Beszél a köztársasági elnök, majd a korelnök, pufogtatják a „bölcsességeket”, a képviselők egy része pedig trécseléssel veri el az időt. S közben innen is, onnan is Vona Gábor felé sandítanak az ország régi-új urai. Mindenki tudja: mellény lapul a pártelnöki zakó alatt.

Az egyik internetes portál szerint Sólyom László eredetileg ki akarta osztani Vona Gábort, mivel azonban a mellény rejtve maradt, egy oldalt kihagyott a beszédéből. Aztán elkövetkezett a képviselők eskütétele, az új erő elnöke zakóját levetve ország-világ elé tárta a titkot, s az ominózus mellénytől majdnem szívbajt kapott a (poszt)kommunista tábor. Pár perc múlva a köztársasági elnök honlapjára fel is került egy rövid közlemény. Rémülten olvastam, hogyan sérti meg az alkotmányos alapelveket annak állítólagos őre.

E sorok írása közben éppen szünetel a közvetítés, a képviselő urak (és elvtársak) valamint hölgyek (és elvtársnők) az Országgyűlés tisztségviselőiről szavaznak. Az alakuló ülés eddigi legüdítőbb jelensége kétség kívül a korelnök, Horváth János volt. Mesterházy Attilát átkeresztelte Miklósra, az LMP-t „Lehet a Más Politika” néven említette, egyszóval derű, móka és kacagás töltötte be az egykor szebb időket látott üléstermet.

Sólyom László szokásosan unalmas beszédében az új Országgyűlés negatív fejleményeként szólt a radikális jobboldal Parlamentbe kerüléséről, pozitív ellensúlyként pedig az LMP-t említette. A Jobbikra lesújtott kioktató, szinte tanár bácsis szavaival, az LMP-t pedig babusgatta, cirógatta. Nem is vártam tőle mást. Elvégre ő pártok felett álló személyiség, a nemzet egységét testesíti meg. Legalábbis az Alkotmánynak nevezett bugyuta szóhalmaz szerint. Hát amilyen színvonalas ez az Alkotmány, olyan szellemiségű volt az elnöki beszéd is. Pártos, elfogult, lekezelő és öntelt – mint a régi, veres csillagos világban.

Közben érdekes apróságokra is fény derült. Az egyik hírportál szerint például Horváth Csaba szegfűs ember hajtókáján magyar és izraeli zászló díszelgett. Mert ma van Izrael állam megalakulásának évfordulója, s ezt mindig megüli ez a Horváth nevű ember. A zsidósan kék-fehér csíkozású valami a horváthi zakón senkit sem zavart. Annál inkább a vonai mellény. Amelyen terebélyes, piros-fehér csíkozású pajzs virított – láthattuk valamennyien az eskütétel idején.

Olvasom, hogy az MSZP és a Fidesz is megnyilatkozott a mellénymerénylet ügyében. Hogy mit motyogtak össze, nem részletezem. Óvoda ez az egész. Ami a lényeg: az eskütétel után közleményt adott ki az óvodafőnök, Sólyom László. Bizonyára a parlamenti páholyban körmölte dörgedelmeit az ő szeretett népének, illetve alattvalóinak. Íme a nagy ember szavai:

„Minden országgyűlési képviselőnek be kell tartani a jogszabályokat, akármit is gondol e szabályokról vagy alkotmányosságukról. A parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására. Ez a méltatlanság azonban visszahull őrá, s mindenestől a múlthoz sorolja őt. Ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, hamis esküjével a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben. Ha a jogszabályok értelmezésére és kiskapuira hivatkozik, olyan magatartás megtestesítője lesz a parlamentben, amelyet hatalmas választói többség elvetett, mikor a rendet, a normák betartását és az ügyeskedés végét követelte.”

Na, ezeket a rémes szavakat firkantotta fölháborodásában Sólyom László. Ismét a kioktató hang, már nem is tanár bácsis felütéssel – inkább pedellusi haraggal és szellemileg földszintes érveléssel. Megmondom őszintén, én az elnököt nem kedvelem. Sőt: rühellem. Amit tenni tudok egészségem megóvása érdekében: igyekszem nem odafigyelni általában pillekönnyű szavaira. A fenti, pedellusi szavak után azonban úgy gondoltam, szerény megjegyzéseimet mégis gépbe pötyögöm.

Nem óhajtok azzal foglalkozni, hogy jogszabályokat hogyan és miként kell megtartani. A gárdista formaruha viselését tiltó rendeletről már írtam korábban, az én értelmezésemben ezt a jogszabályt nehezen lehet alkalmazni arra az esetre, ha valaki pusztán csak egy mellényt ölt magára. Sólyom László más véleményen van, nem is akarok vele vitatkozni. Ami azonban pedellusi színvonalú szövegének ítélkező részét illeti, azzal súlyos baj van.

Sólyom László – paragrafusember. Rideg, számító, érzelemmentes lény. Csak jogszabályokat lát, a hús-vér embert képtelen észrevenni mögöttük. Eddigi elnöki működése is ezt bizonyítja. Mert – ez szilárd véleményem – nem az ember van a paragrafusért, hanem fordítva. De térjünk a lényegre: mivel Sólyom paragrafusember, azt is tudnia illenék, hogy a jogszabálysértést arra hivatott szervek állapítják meg. Ha például Vona Gábor a mellény viselésével szabálysértést követett el, akkor az arra illetékes hatóság megfelelő eljárás keretében kivizsgálja az ügyet, és határozatot hoz a mellényviselés tárgyában. Ismétlem: nem a köztársasági elnök hoz határozatot, nem ő ítélkezik szabálysértési ügyekben. Mert az elnöknek ehhez nincs joga. Ahogy jogásznyelven mondják: se illetékességgel, se hatáskörrel nem rendelkezik.

Sólyom László azonban „megelőlegezte” az ítéletet: pedellusi szövegében prejudikált, jogszabálysértőnek nevezte Vona Gábor „viselkedését”. Még semmilyen eljárás nem indult, még jogerős határozat sem született, Sólyom azonban rögvest jogszabálysértéssel vádolta meg a Jobbik elnökét. A paragrafusember Sólyom László tehát paragrafusba ütközött, hiszen a Magyar Köztársaságban – a jogerős ítélet megszületéséig – mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Vona Gábornak ezt az alkotmányos jogát most elvitatta Sólyom László, sőt a pártelnök esküjét is hamisnak nevezte. Súlyos hiba volt. Sőt: egy köztársasági elnöktől ez több mint hiba. Bűn.

Négy évvel ezelőtt Sólyom László is esküt tett a T. Házban. Mostani prejudikáló, pedellusi közleményével törvényszegő lett. Pontosabban: Vona Gábor alkotmányos jogait vonta kétségbe, s ezzel jogszabályt sértett. Ez a méltatlanság visszahull őrá, az elnöki poszt méltatlan képviselőjére. Egyszerűen fogalmazva: az elnök lejáratta a köztársasági elnöki intézményt. Csak reménykedni lehet abban, hogy Sólyom László négy évvel ezelőtti hamis esküjével már nem fogja sokáig képviselni a hazugságot – a köztársasági elnöki székben. Itt az idő a távozásra, elnök úr!

Falusy Márton – HunHír.Hu