Túl vagyunk rajta. Tegnap sikeresen lezajlott az Élet Menete című antifasiszta, politikai kampányrendezvény. Más megközelítésből: rasszista road-show.
A tudósítások szerint soha nem látott tömeg, több tízezer ember masírozott végig az Újpesti rakparton. Nem véletlenül csődültek össze ennyien: a hitgyülis főnök, Németh Sándor volt a vezérszónok, az ultracionista szekta hívei pedig a négy égtáj felől robogtak a Duna-partra, hogy meghallgassák a szeretett vezér „igehirdetését”. Az ultracionista szónok beszédét – felvételről – az atv nevű tévécsatorna is sugározta. Méghozzá cenzúrázva. Vajon miért?
Április 16-án, pénteken reggel a Duna TV vendége volt Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. A műsorvezetővel többek között arról beszélgettek, hogy a vasárnapi masírozás „politikamentes esemény” lesz. Ahogy a korábbi években is az volt (legalábbis Feldmájer szerint). Hát a „mentesítés” nem sikerült. Igazi politikai kampányrendezvény volt ez a javából, vérbő rasszista road-show. Kár lenne tagadni: a „holocaust”-ipar – a globális válsággal dacolva – hazánkban is dübörög. Vasárnap éppen Németh Sándor volt a fődübörgő. „Igehirdetésében” vissza-visszatérően a Jobbikkal foglalkozott (erről a HunHír már beszámolt), beszéde végén pedig elég hosszan szólt Izraelről: ezt a részt azonban az atv kivágta. Hiába azonban a cenzúra, Németh Sándor honlapján a teljes beszéd meglelhető. A kedves Olvasó az alábbiakban megismerkedhet majd a hitgyülis főnök beszédének azzal a részével is, amely a cenzúrának áldozatul esett. Elöljáróban azonban nézzük meg, milyen viszony fűzi a zsidó államhoz az ultracionista Németh Sándort.
A hitgyülis főnök eleddig két díjban részesült. Az egyiket a Mazsihisztól kapta – az antiszemitizmus elleni áldásos tevékenysége elismeréseként -, a másikat pedig az izraeli parlament (Kneszet) és a Zsidó Világkongresszus (WJC) közösen adományozta néki Izrael melletti hűsége jutalmaként. Van tehát két zsidó díja (mindkettőt tavaly év végén kapta), magyar viszont egy sem. Németh mindkét díjátadón beszédet mondott, ezekből a szövegekből szemelgetek az alábbiakban.
A Mazsihisz díjátadóján, tavaly októberben Németh azzal indította szónoklatát, hogy „a zsidó Kinyilatkoztatás a legnagyobb áldást jelenti az életemben”. A Németh által említett „zsidó Kinyilatkoztatás” nem létezik. A Bibliában a „kinyilatkoztató” maga Isten (akinek nincs „faja”, „neme”), s az isteni kinyilatkoztatás tárgya mindig vallási természetű. Az isteni kinyilatkoztatást „faji” jellegűnek beállítani tehát – botrány.
Németh azzal folytatta, hogy a Bibliát a zsidóság adta a világnak, ezért „a keresztényeknek, a nemzeteknek e történelmi tény miatt is olyan konkrét cselekedetekkel kellene kifejezniük a zsidóság iránti tiszteletüket, szeretetüket, amelyeknek eredménye garantálná a diaszpórazsidóság és Izrael Állam számára a szabadságot, a biztonságot és a békét az ókori Izraelt és Templomát tagadó radikális muszlim, valamint a holokausztot tagadó neonáci, újnyilas, antiszemita fenyegetésekkel szemben”. Ugye milyen rövid és kátyús (tév)út vezet az isteni kinyilatkoztatástól a zsidóság és Izrael Állam feltétlen tiszteletéig, a pogány ízű rajongásig? De Németh nem állt meg itt, még butább dolgok is kitolultak a száján.
Szent Pálra hivatkozva azt mondta, hogy az apostol „figyelmezteti az Új Szövetség hívőit, hogy a Kinyilatkoztatás történetét ne állítsák a feje tetejére. Ne fuvalkodjanak fel a zsidósággal szemben, és ismerjék el, hogy kegyelemből kerülhettek be Izrael áldásaiba, amelyekben a zsidósággal együtt osztozhatnak, ha hitben, alázatban járnak, és szeretettel viszonyulnak Izraelhez, akit Isten nem vetett el, mert ’eljő Cionból a Szabadító, és elfordítja Jákobtól a gonoszságokat’ (Római levél 11:26)”. Németh Sándor meghamisítja Szent Pál szavait. El kell csak olvasni a Római levél idevonatkozó passzusait. A keresztény tanításban az Egyház az „új”, a „lelki” Izrael, vagyis Isten népe. A „régi” Izraelhez születés – ha úgy tetszik: „faji” ismérvek – révén tartoztak, a pogányok onnan ki voltak zárva: az „új”, a „lelki” Izrael tagjai már nem származás alapján tartoznak egy közösségbe. A „lelki” Izraelnek részese mindenki, aki elfogadja Jézus Krisztust. Többek között a „régi”, tehát a „test szerinti” Izrael „maradéka” is, amely elfogadta Messiásnak Jézust. Szent Pál éppen azt tanítja, hogy miután a pogányok mind megtérnek, végül a „testi” értelemben vett Izrael egésze is hinni fog, s elfogadja Jézust a megígért Messiásnak. Szent Pál azt írja a római keresztényeknek szóló levelében, hogy a Krisztust el nem fogadó zsidók „engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy azután ők is irgalmasságot nyerjenek. Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön”. Németh Sándor tehát valami megbocsáthatatlant követett el: nemcsak a „testi” és „lelki” Izraelt keverte össze, hanem a bibliai értelemben vett Izraelt ráadásul összemosta a katonaállamként funkcionáló mai Izraellel. Ez több mint bűn.
A ma létező Izrael – mint állam – az „engedetlenek” közössége: nem jár a megigazulás útján, hiszen elveti Jézust. A ma létező Izrael atomfegyverrel, profi titkosszolgálattal rendelkező politikai instrumentum. Semmi köze a bibliai Izraelhez. A bibliai Izrael ugyanis nem csupán egy nép, hanem a Szövetség népének a neve. Az Újszövetségben a „lelki” Izrael már nem a zsidókat, nem egy választott „fajt” jelöl, hanem a Krisztus-követők közösségét. Más néven az Egyházat. A kinyilatkoztatásról, a Bibliáról beszélve tehát botrányos a mai terrorállam, a magát zsidóként definiáló, tehát „testi” Izrael iránti „tiszteletet” említeni.
Németh Sándor azonban ezt teszi, ráadásul úgy, hogy „teológiai” támaszt ad a mai izraeli politikának. Szerinte a kereszténység „elismeri a zsidóságnak az Erechez való történelmi előjogait”, mert a mai zsidó állam célkitűzései „a világtörténelem spirituális lényegét teljesítik be”. Németh szerint Izrael Állam léte a keresztények számára „bizonyság Isten hűségéről és a Szentírás hitelességéről is”, mert a zsidó állam küzdelmei mögött „ott rejlik Izrael Istenének keze, amely által a próféták látomásai beteljesednek”. Íme a „keresztény” cionizmus hangja. Veszedelmes, faji felsőbbrendűséget hirdető gondolatok ezek. A Biblia rasszista magyarázata, amely gyökeresen szemben áll Jézus tanításával: a Názáreti ugyanis nem földi ígéretekről beszélt, hiszen az ő országa nem e világból való. Aki ma Izrael Állam létét a bibliai ígéretek beteljesüléseként dicsőíti, az a kinyilatkoztatás „materialista” (tehát evilági) és faji alapozású értelmezését nyújtja. Ez az igazi új pogányság – zsidó, illetve filoszemita kiadásban.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Németh Sándor tavaly december 8-án, Jeruzsálemben elhangzott beszédében is. Következzék néhány hosszabb idézet ebből a szövegből:
„Sok minden kiváltotta csodálatomat ebben a virágzó országban, különösen az gyakorol rám szinte minden látogatáskor mély benyomást, hogy hogyan képesek önök az ellenség gyűrűjében, folyamatos katonai és terrorfenyegetettség közepette működőképes társadalmat fenntartani, és elhordozni azt a terhet, mely tengernyi ellenségük verbális és fizikai agressziója által a nap huszonnégy órájában a lakosságra nehezedik. Hosszú idők óta imádkozunk Izrael vezetőiért, polgáraiért, hogy az állam démonizálása, kriminalizálása ellenére is bölcs döntésekkel tudják az országot vezetni, védelmezni és építeni.” (Hogy a hat évtizede megtiport palesztinokért vajon imádkozik-e az ultracionista lelkész, azt nem lehet tudni.)
„Az emberiség közös alapérdeke, hogy Izrael jövőjében beteljesedjenek mindazok az ígéretek, amelyek következtében Isten dicsősége újra Ciónban lakozik majd. Ezzel összefüggésben arra törekszünk, hogy keresztények és nem hívők egyaránt megértsék, hogy Izrael sorsának jövőbeni alakulása döntően meghatározza saját népük jövőjét is. Kötelességünknek érezzük, hogy megismertessük az emberekkel: a zsidók visszatérése az ígéret földjére, Jeruzsálem birtoklása, a zsidó állam létezése, fejlődése nem valamiféle gonosz világösszeesküvés katasztrofális terméke, hanem az Örökkévaló tökéletes akarata, amelyről Ő már az első Exodus idejében, körülbelül háromezer-ötszáz évvel ezelőtt kinyilatkoztatta Mózesnek, hogy az idők végén sor kerül majd rá. Álláspontunk szerint az elmúlt hatvan évben Izrael vezetői mindent elkövettek azért, hogy az új honfoglalás, a haza- és államteremtés a zsidók számára emberségesen, az arab lakosság jogainak tiszteletben tartása és minél kevesebb emberáldozat mellett valósulhasson meg. Hívőtársaimmal együtt nagyra értékeljük erőfeszítéseik eredményeit, amelyeket szinte az élet minden területén elértek. A fennálló súlyos nehézségek és kihívások ellenére is a modern Izrael egy olyan sikertörténet, amely gazdag és szegény országok előtt egyaránt méltó példa.” (A fenti idézetben csupán egyetlen apróságra hívnám fel a figyelmet: „minél kevesebb emberáldozat mellett”. Izrael tehát azért is példa számunkra, mert több palesztint is meggyilkolhattak volna, mégsem tették. Édes, nem?)
„Izraelt azonban nemcsak csodálatos, virágzó, valamint vajúdó és súlyos kihívások előtt álló országnak látom, hanem az eljövendő világkorszakba vezető hídfőállásnak is. Létezése, fejlődése mindannyiunkban erősíti az igazságosságon, békességen, jóléten alapuló világkorszak eljövetelébe vetett reménységet. /…/ A világ Izrael létezése miatt már sohasem lesz az, ami előtte volt (ezzel ellenségei is tisztában vannak). Megalakulásának pillanatától fogva olyan bonyolult és ellentmondásoktól, krízisektől sem mentes folyamatok, változások sorozatát indította el, amelyek végkifejletéről és beteljesedéséről a bibliai próféták előrejelzései hiteles képet adnak. Ma még nehéz látni, hogy Izrael hogyan képes továbblépni a helyreállítás útján, és beteljesíteni azt a természetes és isteni rendeltetését, amelyek a nemzetek felemelkedésének is alapfeltétele.”
Izrael továbblépése „a helyreállítás útján” – ezt nehezen lehet félreérteni. A „keresztény” cionizmus egyik alaptétele, hogy Isten akarata Nagy-Izrael helyreállítása. Vagyis a további terjeszkedés, megszállás politikája, amely „alapfeltétele” a többi nemzet felemelkedésének is. Németh szerint a zsidó állam létezése, a zsidók visszatérése az ígéret földjére „az Örökkévaló tökéletes akarata”. Ha ez az állítás igaz, tehát levezethető a Bibliából, akkor az a tétel is megáll, hogy az ún. „holocaust” szintén „az Örökkévaló tökéletes akarata” volt.
E hosszas – de szerintem nem fölösleges – felvezetés után nézzük meg, mit vágott ki Németh Sándor életmenetés beszédéből az atv. Szó szerint idézem a cenzúrázott részt:
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném felhívni a figyelmüket az egyre erősödő Izrael-ellenességre is – az antiszemitizmus legújabb formájára. Izrael létezése rendkívüli jelentőséggel bír. Fontosnak tartjuk, hogy Izrael olyan erős állam maradjon, amelyik biztosítja az ott és a diaszpórában élő, a történelem során szinte folyamatosan fizikai létezésükben fenyegetett zsidók biztonságát, és ellenségeik pusztító szándékával szemben védelmüket. Keresztényként feladatunknak tekintjük a zsidó-keresztény civilizáció értékeinek megőrzését, képviseletét. Ebben pedig Izrael egyre meghatározóbb szerepet tölt be, hiszen védelmezi, építi a bibliai helyszíneket, biztosítja és egyre magasabb színvonalon segíti minden nemzet fiait, hogy a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás történetiségének hitelességét eredeti helyszínen tanulmányozhassák.
Magyarország és Izrael politikai, kulturális, gazdasági együttműködéséhez a hazai antiszemiták egyre ellenségesebben viszonyulnak. Rendszeresen olyan iszlamista körökből származó sztereotípiákkal vádaskodnak, ahol Adolf Hitler Mein Kampfja vagy a Cion bölcseinek jegyzőkönyve (helyesen: jegyzőkönyvei – a szerk. megjegyzése) a legnépszerűbb olvasmány. Irán nukleáris törekvése tényleges veszélyt jelent az egész világra, különösen Izraelre. Ahmedinezsád iráni elnök Izrael legnagyobb ellensége ma. A Jobbik és Gárdája antiszemita és Izrael-ellenes mozgalom. Egyik legerősebb külföldi támaszuk a saját ellenzékét is könyörtelen kegyetlenséggel elnyomó iráni elnök személyéhez és rezsimjéhez köthető. Azok a politikusok, akik az Irán részéről megnyilvánuló fenyegetettséggel és a hazai szélsőséges mozgalmak támogatásában való részvételével szemben a vakság politikáját választották, súlyos hibát követnek el. Hasonló politikai felelősségük van, mint a harmincas évek vezető európai politikusainak, akik nem voltak hajlandóak Hitler és a nácizmus jelentette veszélyekkel szembenézni.
Mi, magyarok és európaiak szeretnénk békében élni az izraeliekkel, ahogy számos arab országgal is. Ám az olajfüggőség ellenére sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy míg a világ vezetői a békéről és leszerelésről beszélnek, addig Irán egyre közelebb kerül ahhoz, hogy atombombával rendelkezzen. A perzsák vallási és politikai vezetői egységesen vallják, hogy Izraelt el kell törölni a térképről. Az Élet Menetén való részvételemnek idén ez adja az egyik nyomós okát. Ha már a történelmi múltat nem tudjuk megváltoztatni, tegyünk meg mindent azért, hogy legalább ne ismételjük meg. Tegyünk meg mindent azért, hogy zsidók, romák és más kisebbségekhez tartozó honfitársaink félelem nélkül és szabadon élhessenek és boldoguljanak hazánkban. Izrael pedig a zsidók számára ne egy újabb haláltábor, ne egy újabb tömegsír legyen, hanem az ősi és örökérvényű ígéreteknek megfelelően ’tejjel és mézzel folyó föld’ és szabad, biztonságos haza.”
Mint írtam, az atv felvételén ez a szöveg nem hallható, csupán – furcsa vágással – az utolsó másfél mondat (onnan, hogy „félelem nélkül és szabadon…”). Vajon miért cenzúrázott az említett tévécsatorna? Valószínűleg azért, mert az ultracionista lelkész gajdolása még nekik is sok volt. Nem akarták hergelni a nézőket. Németh ugyanis azt állítja, hogy az általa veszélyesnek tartott Irán támogatja a Jobbikot és a Gárdát, egyes politikusok pedig a vakság politikáját választották. Íme a zsidó alapozású összeesküvés-elmélet „keresztény” cionista szájból. Irán „nukleáris törekvésé”-nek említésén pedig már csak röhögni lehet. Izrael – ki ne tudná – atomhatalom. Irán viszont nem rendelkezik atomfegyverrel. Most akkor ki fenyeget, s kit? Avagy a „zsidó Kinyilatkoztatás” arról is rendelkezett, hogy a „testi” Izrael atomfegyverrel adhat nyomatékot a „kiválasztottság” jelenkori, beteges mítoszának?
A vasárnapi „holocaust”-masírozáson elhangzott Németh-beszéd – szégyen. Az állítólagos lelkész cionista propagandát művelt a magyar fővárosban. Mi köze a Jobbiknak, Iránnak az ún. „holocaust”-hoz? Mi köze a Jobbiknak, Iránnak az ún. „holocaust” hazai áldozataihoz? S miért lobogott az Élet Menetében annyi izraeli zászló?
Évekkel ezelőtt Izrael Samír, a kiváló zsidó publicista azt írta, hogy a „keresztény” cionisták „a zsidók érzelmi és spirituális rabszolgáivá akarják változtatni a keresztényeket”. S ha ez ellen nem vesszük fel a harcot, akkor a keresztény cionisták fogják alkotni az Egyesült Államok legnagyobb felekezetét, és „azután átszivárognak majd Európába is”. Jelentem, már átszivárogtak. Németh Sándor a főpapjuk. A Hit Gyülekezete pedig a lerakatuk. Szélsőségesek, kirekesztők, rasszisták. Semmi közük a kereszténységhez.
Jó lenne, ha végre a tisztességes – nemcsak keresztény – magyarok is felébrednének. Jó lenne, ha a tisztességes magyarok nyilvánosan elítélnék a hat évtizede tartó palesztin „holocaust”-ot. A gyilkosok kezét ugyanis mindig le kell fogni. Manapság éppen a zsidó gyilkosok kezét. Jó lenne tehát, ha egyszer megindulna a magyarok több tízezres menete a palesztinokért. Jó lenne, ha akkor és ott palesztin zászlók tömegét lobogtatná a szél. Mindenféle gyűlölködés nélkül.
Nem oly rég nyilatkozta Schiff András, a zsidó származású, kiváló pianista, hogy normális ember nem támogathatja Izrael politikáját. Schiff állítását elfogadva Németh Sándor abnormális. Aki egy rasszista, apartheid államot támogat, az nemcsak abnormális, hanem maga is rasszista. József Attila híres szavait átfogalmazva: Németh és rasszizmus jegyesek, minden külön értesítés helyett.
HunHír.Hu frissítés:
Falusy Márton – HunHír.Hu