A Madarasi Hargita a székelyeknek legalább olyan kultikus hely, mint nekünk a Pilis. Jövője szempontjából nem mindegy, hogy a tőkehiányos székelyekkel szemben idegen befektetők szerezhetik meg a máig jobbára érintetlen természeti kincset.
Szentegyháza képviselőtestülete kedden szavaz a Madarasi Hargita zonális urbanisztikai tervének elfogadásáról, valamint ezen külterület belterületté való nyilvánításáról. Legutóbbi azért halasztották el a döntést, mert a tanácsosok szerint az adott terület tulajdonjogi viszonya nem világos, és nem eléggé tisztázott.
A Madarasi Hargita csúcsa alatti tetőn már most is több menedékház sorakozik. Ennek a területnek a további beépítése sem esztétikai, sem természetvédelmi szempontból nem lenne kívánatos. A Hargitát féltők egy beruházást tudnak elképzelni, nevezetesen a sífelvonó létrehozását, amely Ivó településről szállítaná fel a hegyre a síelőket, a kirándulókat. Az, hogy idegen beruházók luxushoteleket képzelnek el a székelyek szent hegyére, egyből véget vetne a jelenlegi vadromantikus helyzetnek, és a természet is károsodna.
A Hargitáért aggódók szerint a megoldás csak az lehet, hogy a székelyek tulajdonában lévő, esetleges újabb, tájba illő épületek szolgálják a turistákat, de ez nem hozhat profitot az idegeneknek. A Madarasi Hargita egy olyan kincs a maga természetes vadságával, amelyet meg kell óvni – vallják az ottaniak, és azt is hangsúlyozzák: a kultikus hegy ez idáig mindig bosszút állt a betolakodókon.
HunHír.Hu