Mivel egyre körülményesebbnek tűnik az anyaországi munkavállalás, ezért a székelyföldiek közül sokan döntenek úgy, hogy szülőföldjükön próbálnak szerencsét. Erdélyben is egyre nagyobb igény van a munkaerőre az építőiparban, ahol a vállalkozók nagyobb bért is hajlandók fizetni a munkásoknak, a jó szakembereknek.
Udvarhelyszéken nagyon sok olyan vállalkozó csoport működik, akik a kilencvenes években az anyaországban dolgoztak és sikerült annyi tőkét felhalmozniuk, hogy otthon saját vállalkozást indítsanak, sőt az ott szerzett tapasztalatot is haza tudták vinni.
Az uniós alapszabály szerint a foglalkoztatónak, ha külföldit akar alkalmazni, munkaerőigényt kell benyújtania a munkaügyi központ kirendeltségén. Itt 30 nap alatt vizsgálják meg, van-e magyarországi vagy uniós állampolgár, aki betölthetné ezt a munkát. Ha nem találnak ebben a körben más munkaerőt, akkor a 31. napon a foglalkoztató munkavállalási engedély iránti kérelmet nyújthat be a külföldi foglalkoztatására. Az nehézkés procedura sokakat meghátráltat. Kezdetben előny volt a nyelvi kommunikáció, ezért választották Magyarországot a székelyföldiek, de újabban szívesen mennek idénymunkára Németországba, Norvégiába, sőt Svédországba is.
Balázs Árpád, Székelyföld – HunHír.Hu