Ne legyenek illúzióink: küzdelmünk nem lesz könnyű. Nem lehet az árral szembe úszni, így meg kell fordítanunk az ár irányát – emelte ki a hétfő esti kolozsvári tüntetésen mintegy ezer ember előtt Hantz Péter egyetemi adjunktus. Kijelentette: előbb vagy utóbb, de meglesz az állami magyar egyetemünk. Alább Hantz Péter HunHír.Hu-hoz eljuttatott beszédét közöljük teljes terjedelmében.

Hantz Péter egyetemi adjunktus,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottságának Elnöke

Tisztelt Egybegyűltek,

Köszönjük Önöknek, hogy eljöttek erre a tüntetésre. Köszönjük az idősebbeknek, akik segítsége nélkül nem érhetnénk el céljainkat, és a fiataloknak, akik bíznak a jövőben, bíznak nemzeti közösségünk erejében. Nem vagyunk egyedül: Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában már sok ezer ember részvételével javában zajlanak az ugyanilyen céllal szervezett megmozdulások.

Tüntetéseink követelései nem újak. Sőt, bizonyos szempontból egyedi az egész tüntetéslánc. Olyan jogokat követelünk ugyanis, melyekért már 1990-ben is az utcára vonultunk

Vessünk egy pillantást a gondok történelmi gyökereire. A magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet 1959-ben szüntette meg a kommunista román kormány. A forradalom után ennek visszaállítása volt nemzeti közösségünk egyik fő követelése, az RMDSZ több mint hatszázezer aláírást gyűjtött össze az egyetemalapítás érdekében. Jól emlékszem arra, mikor középiskolás diákként a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntettem. Akkor elképzelni nem tudtam volna, hogy tizenöt esztendő múlva immár egyetemi tanárként ugyancsak a Bolyai Egyetemért leszek kénytelenek fölemelni a hangom.
Miért gondolom most mégis azt, hogy lesz állami magyar egyetemünk, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végvonaglásának vagyunk tanúi, és hamarosan javulni fog a közoktatás helyzete is? Meg szeretnék osztani Önökkel néhány gondolatot, melyek optimizmusra adnak okot.

Májusban szerveztünk egy európai kisebbségi felsőoktatási konferenciát, amely komoly csapást mért ellenfeleink érvrendszerére. Kiderült hogy Európában harmincnál is több állami finanszírozású felsőoktatási intézmény működik, melynek egyenrangú tanítási nyelve egy nemzetiségi Nem kiváltságokat kérünk tehát, hanem jól működő európai gyakorlatot szeretnénk meghonosítani.

Ellenfeleink gyakran hangoztatják azt a hamis érvet, hogy az erdélyi magyarság képtelen lenne egy egyetemi hálózat fönntartására. Erre rácáfolt az a tény, hogy sikerült létrehoznunk a Sapientia Egyetemet és a Partiumi Keresztény egyetemet. De fontosnak tartom megjegyezni, hogy az erdélyi magyarságnál jóval kisebb, akár néhány százezres nemzeti közösségek is sikeresen tartanak fent egész egyetemi hálózatokat. Felejtsük el tehát a kishitűségünket.

Bizakodásomat az is növeli, hogy a mai napon végre megtört a hallgatás átka, a mai nap bebizonyította hogy túl erősek vagyunk ahhoz, hogy ennyire semmibe vehessenek bennünket. Az érdem a tüntetésláncot életre hívó magyar ifjúsági szervezeteké: a Magyar Ifjúsági Tanácsé, az Erdélyi Magyar Ifjaké, és a Kolozsvári Magyar Diákszövetségé, amely alapszabályzatában rögzítette, hogy a leendő Bolyai Egyetem diákszervezetének tekinti magát. Itt ragadnám meg az alkalmat hogy köszönetet mondjak a Kolozs megyei RMDSZ-nek is, amely jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kolozsvári megmozdulás normális keretek közt folyhasson le.

Az Európai Unió fővárosaiban folytatott tárgyalásaink megerősítették bennem azt a hitet, hogy kemény harc árán, de ki tudjuk, ki fogjuk vívni jogainkat. De csak akkor, ha felemeljük a szavunkat! Néma gyereknek anyja sem érti a szavát, és sokaknak csak az az érdeke hogy itt csend legyen, bármi áron. Ha a csendhez a Bolyai Egyetem, a magyar állam által fenntartott magánegyetemeink román állami finanszírozása és a magyar oktatási hálózat autonómiája szükséges, akkor lesz Bolyai Egyetem, kapnak pénzt a magánegyetemeink, és lesz autonómiánk! De ha csendben maradunk, a semmivel maradunk! Történelmi pillanatokat élünk: ha most a sarkunkra állunk, és nem érjük be félmegoldásokkal, az Európai Unió kapujában álló román állam kénytelen lesz visszafogni magyarellenes politikáját. De a harcunk csak akkor lesz eredményes ha az összes erdélyi magyar politikai erő összefog!

Ehhez az összefogáshoz pedig minden körülmény adott. A kezdeményezést olyan szimpátia övezi, amilyet soha az életemben nem tapasztaltam. Igazi ellenfeleink egyre kevesebben vannak, a magyar oktatás önállósulása ellen szót emelő tanárok közül négyszemközti beszélgetéseken több is elmondta, hogy kényszerítő nyomásgyakorlás hatására kellett cselekedjen. A román sajtó, a román közvélemény is egyre inkább felismeri követeléseink jogosságát.

Mik tehát a követeléseink?

Követeljük, hogy a jövő tanév elején induljon újra a Bolyai Egyetem!
Követeljük, hogy a pár nap múlva sorra kerülő magyar-román közös kormányülésen döntés szülessen a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak azonnali létrehozásáról, és a Sapientia Egyetem román állami finanszírozásáról.
A szükséges szakmai tervezés már réges-rég a döntéshozók asztalán van. Nem bizottságokat, tárgyalásokat, halogatást kérünk, mert ezekből már elegünk van! Azonnali döntést követelünk!
Ne engedjék félrevezetni magukat azzal, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen már két, vallástanárképző magyar kar van, és most sebtében megpróbálják összehozni a Hungarológia Kart is. Diákjaink döntő része a természettudományi, bölcsészettudományi, társadalom- és gazdaságtudományi szakokat látogatja, ilyen jellegű magyar karok létrehozását követeljük.
Arra is figyelnünk kell, hogy ha a Sapientia Egyetem meg is kapja az állami támogatást, az nem oldja meg magától a Bolyai Egyetem kérdését. A Babeş-Bolyai magyar tagozata nem szabad a Sapientiára meneküljön a tomboló román nacionalizmus elől. Nekünk is jogunk van ezekhez az épületekhez!
Ezen követeléseinkkel kapcsolatos levelet az összejövetel végén felolvassuk, és ügyünk egyik támogatója, Máthé András RMDSZ képviselő fogja eljuttatni Markó Béla Elnök Úrnak.

További követelésünk hogy számolják fel a közoktatás kisebbség-ellenes állapotait. Iskolásaink sokkal hatékonyabban tanulhatnák a román nyelvet, ha nem anyanyelvi képzés céljaira készült tan és vizsgaanyaggal gyötörnék őket!

Követeljük azt is, hogy indítsanak magyar tannyelvű osztályokat a csángó-magyarok számára!
___

Tisztelt Egybegyűltek!

Ne legyenek illúzióink: küzdelmünk nem lesz könnyű. Nem lehet az árral szembe úszni, így meg kell fordítanunk az ár irányát.
Arra kérem Önöket hogy a tüntetés feliratait, kellékeit tegyétek el, és legyetek készen arra, ha még többször is az utcára kell vonulnunk. Az elmúlt tizenöt év bebizonyította, hogy a bátortalan, szégyenlős kéréseink eredménytelenek. Ha kell, komolyabb diplomáciai eszközökhöz tudunk és fogunk nyúlni. Ha kell, ismét tüntetni fogunk. Egy tüntetés ugyanis a diplomácia folytatása-más eszközökkel.

Előbb vagy utóbb, de meglesz az állami magyar egyetemünk. Olyan egyetemet kell építenünk, amelyben a tudás az úr, és amely több, mint egy oktatási intézmény. Olyan szellemi műhelyeket kell létrehoznunk, melyek nagymértékben hozzájárulnak nemzeti közösségünk és régiónk anyagi és szellemi gyarapodásához. Biztos vagyok benne, hogy ebben a későbbi nemes küzdelemben is számíthatunk az Önök segítségére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

HunHír.Hu