Kétségtelen, hogy vannak helyek hazánkban, melyek varázsa magával ragadja az oda látogatókat. Többek között ilyen Bugac is, melynek történelmi, természeti és néprajzi értékeit elhivatottan őrzi, védi a Kiskunsági Nemzeti Park. Nos, e nemzetközi hírnévnek örvendő nemzeti park idén érte el fennállása 50. évfordulóját. Természetesen mindez nem volt előzmény nélkül, Bugac hosszú múltra tekinthet vissza. A török hódoltság megszűntét követő évszázadokban itt az úgynevezett rideg állattartás alakult ki.
A kerek évforduló tiszteletére ünnepi megemlékezést tartottak május 30-án a Kiskunsági Nemzeti Park központjában, ahol az intézményt egykor és ma magas színvonalon felépítő vezetők, jeles kutatók kaptak szót, és idézték fel az intézmény múltját, hagyományait.
Ugró Sándor, a KNP igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Iványosi-Szabó András, a KNP nyugalmazott igazgatója tartott előadást Bugac, a XIX. század végén történt „felfedezéséről”. Ugyanis a terület természetföldrajzi, néprajzi jelentőségének felismerésére a XIX. század 90-es éveiben került sor. Kada Elek (1852-1913) Kecskemét várostörténeti szerepet betöltő nagy polgármestere (róla már írtunk) és a szintén 48-as Függetlenségi Pártban országgyűlési képviselő, kiemelkedő természettudós, Hermann Ottó (1835-1914) szinte párhuzamosan kezdték kutatni a terület flóráját, faunáját és néprajzát. Kezdetben tudományos nézeteltérés volt közöttük, ennek elsimulta után összebarátkoztak, Herman Ottó Kecskemétre látogatott és innen a város fogatával Bugacra utaztak, ahol személyesen elemezték a pásztorok életét. A pásztoréletet a Városligetben megrendezett 1896-os Millenniumi Kiállításon be is mutatták.
Tóth Endre, a KNP ökoturisztikai szakreferense Horák Jenő (1904-1951) pályafutását tekintette át. Horák Jenő a Kecskeméti Református Jogakadémia tanára volt, az 1920-as és 30-as évtizedben Zimay Károly (1873-1967) és Balázsfalvi Kiss Endre (1886-?) polgármesterek megbízásából kezdte felépíteni Bugac idegenforgalmát, sajnos a Rákosi-diktatúra áldozata lett.
A fia, Horák Béla által a bugaci emlékkönyv alapján összeállított műből (Bugacpuszta idegenforgalmi krónikája 1894-1944 MEK 13000) megállapíthatjuk, nagyszámú korabeli hazai és külföldi híres személyiség: tudósok, politikusok, irodalmárok, sportolók látogattak Bugacra a 30-as és 40-es években. Itt nem csak a táj szépségében, néprajzi érdekességeiben is gyönyörködhettek, hanem gasztronómiai élményekben: nyárson sült csirke, gulyás, pálinka- és borkóstoló várta őket. Bejegyzéseiket az említett kiadvány őrizte meg.
A második világháború, a front átvonulása évtizedekre visszavetette Bugac kuriózumait, csak az 1980-as évek végén újultak meg. Számtalan külföldi csoport érkezett ide. Az istállók, a lovasbemutatók látványát, és az egyedi gasztronómiai élmények hírét vitték szét a világban.
Harkai Erika jakabszállási könyvtáros, helytörténész előadásában felvázolta Horák Béla pályafutását, Bugac történetére vonatkozó kutatásait.
Kis János ny. kecskeméti evangélikus igazgató, lelkész igei áldással avatta fel a Herman Ottó látogatása és Horák Jenő emlékére emelt kopjafát.
Jelen cikk szerzője is számos esetben vezetett külföldi csoportokat Bugacra, ahol megtekinthették a hajdani gazdálkodás, a mai állattenyésztés érdekességeit, és a magyar gasztronómia élményeiben is részesülhettek.
Csak mindenkinek javasolhatjuk, hogy látogassa és ismerje meg Bugac nagyszerű értékeit!
Károlyfalvi József – Hunhír.info
