Véget ért a Petőfi-emlékév, melyben legnagyobb költőnk születése bicentenáriumán munkásságára, életútjára emlékeztünk.
E tekintetben különös szerepe volt Bács-Kiskun vármegyének, hiszen a költő életútja: születése, gyermekkora, ifjúsága talán legtöbb emlékhelye ide köthető.
Bár nem vagyok Petőfi-szakértő, azonban néhány érdekes szempont, kérdés megemlíthető e rövid összegzésben.
Három megyei település verseng legnagyobb költőnk születési helye kitüntető címéért. Petrovics István ugyan bérelt mészárszéket, fogadót Kiskunfélegyházán, de a ma is álló épület falán lévő emléktábla, és vers: ”Itt születtem én ezen a tájon…” még magában nem igazolja, hogy a költő itt látta volna meg a napvilágot.
Az irodalomtörténet leginkább Kiskőröst valószínűsíti Petőfi Sándor szülőhelyeként. Ezt más települések vitatják, azonban a költő ezt a várost nevezte meg legtöbb esetben. Az időpont, tehát 1823. január 1. azonban vitatott. Elképzelhető-e, hogy valaki január 1-én megszületik, és pár óra múlva megkapja a keresztvizet a kiskőrösi evangélikus templomban ma is látható keresztelőmedencében? Ennyi idő alatt ideérhettek-e a keresztszülők Soltvadkertről, hacsak épp nem ott tartózkodtak? A gyors keresztelésre indok lehet talán a korban sajnos meglehetősen gyakori gyermekhalandóságtól való félelem is.
Egyes álláspontok szerint Petőfi Sándor a keresztelés előtt mintegy egy héttel, karácsony körül is születhetett.
A kiskőrösi Petőfi-szülőház is szépen, korhűen, a reformkor vidéki viszonyainak megfelelően lett felújítva, méltó legnagyobb költőnk és szülei emlékéhez. Méltó megemlékezéseknek, hangulatos irodalmi szilvesztereknek ad helyt.
Szintén igényt tart Petőfi szülővárosa címére Szabadszállás is. A téma legjelentősebb kutatója, helytörténésze, Szabadszállás díszpolgára Tóth Sándor több komoly könyvet is írt a témában, melyben indokolja Szabadszállás szülővárosi múltját.
Fő érvei, hogy álláspontja szerint az édesapa Petrovics István itt is bérelt mészárszéket és egyéb ingatlanokat, itt vették lajstromba a költő születésének időpontjában. Az 1830-as évek végén ingatlanjaik egy része az árvíz áldozatául esett, csak 1841-ben költöztek át Dunavecsére. Petőfi rokonai is a szabadszállási születés mellett álltak ki. Később a költő tanulmányai során, a beiratkozáskor hol, Kisköröst, hol Szabadszállást jelölte meg a matrikulában.
Az 1848 júniusában tartott első népképviseleti országgyűlési választáson történő indulást is több helytörténész Petőfi szabadszállási születésével magyarázza. Tény, hogy a város tanácsa ellene hozott határozatot, a helyi református lelkész és fia által felbiztatott tömeg ellene fordult, és elűzte a városházáról. Így a lelkész fia, Nagy Károly lett a képviselő.
Érdekeségképp, a megyében, az országban több száz oldalági, vagyis Hrúz és Petrovics rokon él, ők időnként találkozókat szerveznek.
Petőfi Sándor Kecskeméten tanulta meg a betűvetést Schifferdecker Dániel tanító úr keze alatt. A kortársak szerint 1828 májusában vitte az élénk, okos kisfiút a nagybácsi, Hrúz Mihály a mai Luther-palota helyén álló iskolába beíratni.
A Kecskeméti Evangélikus Egyházközség a várossal együttműködve szoborral tervezi megörökíteni a hajdani kisdiák itteni emlékét.
Bár számos részlet, mozzanat bizonytalan, eltérő megítélésű Petőfi Sándor életpályájában, de talán az a legfontosabb, hogy zárjuk szívünkbe legnagyobb költőnk emlékét, lelkiségét, munkásságát.
Mindemellett minden magyarnak, különösen a fiataloknak át kellene érezni a következő érzéseket, gondolatokat:
„Tied vagyok, tied hazám!
(Honfidal (1844))
E szív, e lélek?
Kit szeretnék, ha tégedet.
Nem szeretnélek?
És e gondolatok fontosabbak, mint az irodalomtörténet részletkérdései.
Károlyfalvi József – Hunhír.info
