Elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésének végleges változata magyar és angol nyelven, amelyet február 6-án nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertettek. A kárpátaljai magyarság elleni jogsértésekről dokumentumfilm is készült.
A jelentés egy tavaly ősszel teljesített monitorozó út, hosszas kutató munka, valamint azóta történt események alapján igyekszik teljes képet adni arról, milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, hogyan őrzi magyarságát, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik ebben és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik.
A PestiSrácokkal közösen készített dokumentumfilm, valamint a jelentés – melyet a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküld magyar és angol nyelven a Nemzeti Jogvédő Szolgálat –, rámutat a háború Kárpátalját, kárpátaljai magyarságot érintő eseményeire, mint a kényszersorozás, belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, kárpátaljaiak kényszerű kivándorlása, mely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat a Kárpátok lábánál. A Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már közel 400 ezren látták az elmúlt egy hónapban, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget.
Ukrajnának tiszteletben kell tehát tartania és végre kell hajtania a fenti ajánlások alapján a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával, véres háborúban történő katonai szolgálatra való tömeges kötelezéssel is megszeg
– áll abban a közel 50 oldalas jelentésben, amelyet a kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről” című, emberi jogi monitorozó munka eredményeként foglalt össze a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.
A jogvédők vizsgálata azt igazolta, hogy Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A jelentés megállapítja: ez az állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti kisebbségi egyéni és közösségi jogait megszegve ezzel számos ponton a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit és sok esetben saját jogszabályait.
Sőt sajnos ki kell mondani: egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez
– fogalmaz a jelentés.
Drámai tény továbbá, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a korábban több mint ezer évig Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a háború előtti még 200 ezres lélekszámú magyarság legalább fele, a katonaköteles férfiaknak pedig legalább több mint kétharmada a kényszerítő és fenyegető körülmények hatására elmenekült már szülőföldjéről és jelenleg Magyarországon vagy más európai államban kényszerül tartózkodni.
Az eszkalálódó háborús helyzetben a háború hatásai is egyre súlyosabban érintik a kárpátaljai magyarságot. Az elmúlt hetekben felerősödött a mozgósítás Kárpátalján is, számtalan felvétel kerül nyilvánosságra arról, hogyan hurcolják el erőszakkal a hadköteles férfiakat az utcáról, piacról, buszokról, vagy akár saját otthonukból, ahová már rendelet teszi lehetővé, hogy betörjenek az ukrán hatóságok képviselői ellenőrzés céljából. Miközben hadköteles korú ukrán férfiak nagy számban menekültek át Magyarországra illetve még tovább, sok esetben anyagi lehetőségeinek köszönhetően, mind a mai napig számtalan kárpátaljai magyar bujkál az otthonában, mert nem akar részt venni a háborús konfliktusban, fizikailag és képzettségét tekintve is alkalmatlan eredményes katonai szolgálatra, ahhoz viszont nem volt elegendő anyagi forrása, hogy menekülni tudjon. A kettős állampolgárságot Ukrajna nem fogadja el és a közel 3000 külföldön élő ukrán állampolgár, köztük a kárpátaljai magyarok ukrán állampolgárságról való lemondását sem támogatja Kijev – ami kiutat jelenthetne a háborúban való részvétel alól.
Magyarország a nyugati államoktól eltérő, békét szorgalmazó álláspontja, amellyel a kezdetektől fogva megtagadja a háborús konfliktusba való aktív beavatkozást (nem ad fegyvereket és nem járul hozzá, hogy Magyarországon át közvetlenül Ukrajnába akár más államok fegyvereket szállítsanak) tovább mélyítette az anyanyelv-használatot korlátozó oktatási- és nyelvtörvények miatt egyre romló ukrán-magyar kapcsolatokat. Felmérések igazolják, hogy az orosz után a leggyűlöltebb nemzetiség a magyar lett Ukrajnában, miközben Magyarország több mint egymillió háború elől menekülő ukránnak adott menedéket, ellátást és 30 milliárd forintot meghaladó támogatást adott a háború miatt szenvedőknek nemcsak Kárpátalján, de Ukrajna más részein élőknek is
Ukrajnán belül a munkácsi járásban ezen belül egy kiemelt magyarellenesség tapasztalható, melynek egyik kezdeti mérföldköve volt tavaly októberben a munkácsi vár ormáról a turul szobor eltávolítása. A jelenség az utóbbi hetekben Munkácson, illetve több Munkács közeli kistelepülésen a magyar nemzeti zászlók, valamint magyar feliratok és táblák és magyar intézményvezetők eltávolításában csúcsosodott ki.
Az emberi jogi jelentés kimondja, hogy nemcsak az ukrán népet, de a szülőföldjén, Kárpátalján élő magyar népet is megilleti az emberi jogok teljessége és az önrendelkezés érintettek által támogatott formája. Jelen helyzetben ugyanis az EU csatlakozás nyomvonalán van igazából reális lehetőség, hogy Ukrajnát a tisztességes és őshonos kárpátaljai magyar közösség fennmaradását, gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására rávegyék.
Hunhír.info
