Perbeszédekkel folytatódott a Budaházy–Hunnia-per megismételt eljárása a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki dísztermében érdeklődők és újságírók jelenlétében február 22-én. A védelem sorait számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti, továbbá védők között van dr. Szikinger István ügyvéd is. A vádat a korábbiakhoz hasonlóan most is dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi ügyész képviselte. Az ítélet heteken belül várható.
A tárgyalásról készített videós tudósításban Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkoznak a per állásáról és annak várható kimeneteléről.
A február 22-ei tárgyalás előtt a vádlottak közleményben foglalták össze álláspontjukat.
Ebben többek között leírták:
2016. augusztus végén nagy port kavart a Fővárosi Törvényszék ellenünk hozott igazságtalan, drákói szigorúságú, 125 év összbüntetést kiszabó ítélete. Majd a botrányosan, időn túl, csak 2017 májusára elkészült írásos ítélet indokolást körüllengő okirathamisítás gyanúja keltett még sajtóvisszhangot. Mi a mai napig úgy gondoljuk, hogy itt be is kellett volna fejezni az eljárást a törvényes bírói ítélet hiánya miatt, de nem ez történt, hanem az ügy másodfokra került. 2018 áprilisban aztán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt a teljesen megalapozatlan elsőfokú döntést és a Törvényszéket új eljárásra kötelezte… A Központi Nyomozó Főügyészségnél megállt az idő: Prancz Balázs ügyész a botrányosan igaztalan és teljesen megalapozatlan vádbeszédében most is 10-20 év körüli büntetéseket kér ránk, hogy a börtönben öregedjünk meg…. A legtöbb ember ma azt hiszi, hogy ennek az ügynek már rég vége van…
A 3,5 éve zajló megismételt eljárásban (az egész Budaházy-Hunnia ügy már a 14. évében jár…) az újra, teljes körűen lefolytatott bizonyítás után a Fővárosi Törvényszék perbeszédek megtartásának sajátos módját választotta. A pandémiás eljárási szabályok adta felhatalmazás alapján idén januárban arra kötelezte az ügyészséget, a vádlottakat és védőiket, hogy írásban nyújtsák be perbeszédeiket. A védőknek tehát úgy kellett írásba foglaltan elkészíteni perbeszédeiket, hogy nem ismerhették meg előtte az ügyészség vádbeszédét, ezáltal azt sem, hogy az ügyészség miként értékeli a megismételt bizonyítási eljárás során keletkezett bizonyítékokat és milyen indítványokat tett.
A február 22-ei tárgyaláson klasszikus perbeszédek nem hangzottak el, az írásbeli perbeszédek ismertetését senki nem kérte, így a bíróság arra adott lehetőséget, hogy válaszokat, illetve viszontválaszokat tegyenek a szemben álló felek.
A tárgyalás elején dr. Ignácz György bíró „megrótta” dr. Szikinger Istvánt, Budaházy György védőjét, hogy miért állította írásbeli védőbeszédében a védői jogok sérülését, miközben a perbeszédek írásbeli benyújtását elrendelő bírói döntést nem kifogásolta, holott a bíró szerint erre lett volna lehetősége.
Az ügyész a bíró figyelmeztetésére korrigálta az írásbeli vádbeszédét egy súlyos hiba miatt: a megismételt eljárás vádiratában annak ellenére szerepelt a Vörös Csepel kocsma elleni támadás vádpontja, hogy az erre vonatkozó kulcsbizonyítékot már az alapeljárásban kizárta a bíróság és felmentette e körben az érintett vádlottakat. Ezért az ügyész e körben kénytelen volt felmentési indítványt tenni, de egyébként fenntartotta a vádbeszédben foglaltakat és meglepő módon egyáltalán nem kívánt reagálni a vádat ízekre szedő alapos védőbeszédekre. Csupán annyit emelt ki, hogy a megismételt eljárásban lényegében semmi csoda vagy újdonság nem történt.
A viszontválaszok keretében elsőként dr. Szikinger István védő reagált néhány kritikai elemet kiemelve és alapvetően fenntartotta az írásban benyújtott védőbeszédében írtakat felmentést kérve.
Dr. Gyurta Tibor védő is kifogásolta, hogy a védőbeszédeket úgy kellett elkészíteni, hogy nem volt ismert az ügyész perbeszéd, ezért tett néhány kiegészítéseket. Összefoglaló nyilatkozata szerint az alap- és megismételt eljárásban a vádak fő pilléreit jelentő, vádlottakra terhelő vallomások (Benkő, Fábián, Soós) megdőltek, nincs bizonyító erejük, felmentésnek van helye.
Kiemelten utalt arra, hogy elképesztő módon egy szót sem ejtett a vádbeszéd arról, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula korábbi országgyűlési képviselők a hozzájuk 2010 őszén segítségért forduló, ügyészség által szorongatott Soós Tibor koronatanú tekintetében a megismételt eljárásban tett, ellentmondás-mentes és hiteles tanúvallomásaikkal azt bizonyították, hogy a vádlottakra tett ilyen terhelő vallomások kényszervallatás körülményei között születtek jogellenes fenyegetettség hatása alatt, ami miatt vissza is akarta vonni Soós a terrorvád alapjává tett vallomásait, de erre végül nem került sor.
Mindez egy újabb bizonyítéka annak, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva az akkori balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépő hazafiak veszélyes és kriminogén jellegét.
Dr. Czipri Zoltán védő viszontválaszában átfogó és megsemmisítő kritikát gyakorolt a vádak és a vád bizonyítékai tekintetében, kiemelve egyes bizonyítok beszerzésének jogellenességét és ezért vádat bizonyító jellegének kizártságát, szintén kérve védence felmentését.
A bíró ezt követően néhány tisztázó kérdést intézett egyes védőkhöz, abban a körben, amelyeket nem értett a védőbeszédekben.
Dr. Szikinger István védő kérdésre jelezte, hogy szerinte nem volt eljárási szabálysértés amikor írásbeli perbeszédes előkészítést rendelt el a bíró. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ezért a bűnszervezeti minősítést kizárja a terrorista csoportban történő elkövetés minősítése.
Budaházy György I. r. vádlott ezt követően több órás részletes, megsemmisítő alaposságú észrevételben támadta és szedte ízekre az ügyészi vádbeszédet. Kiemelte az elején az ügyész azon nyilatkozata, hogy semmi érdemi nem történt a megismételt eljárásban nem igaz, mert számos olyan eredményt hozott a bizonyítási eljárás, amely tovább gyengítette, illetve meg is semmisítette a vád bizonyítékait. Hangsúlyosan utalt arra, hogy az új eljárásban törvényes ítélet kell szülessen: a vádlottaknak csak a törvényes ítélet a megfelelő, mert a törvényes ítélet pedig csak a felmentés lehet.
Részletesen cáfolta – felsorolva a bizonyítékokat – az ügyészi perbeszéd azon valótlan részét, amely szerint „a vádlottak állításán kívül tehát arra semmilyen adat, körülmény nem utal, hogy az ügyben eljáró hivatalos személyek részéről a vádlottak vagy Soós Tibor irányába a terhelő vallomás érdekében bármilyen nyomásgyakorlás, fenyegetés történt volna, vagy más jogsértést követtek volna el.”
Sérelmezte, hogy a fényképről felismerésre bemutatások során olyan tablókat alkalmaztak, amelyeken az ügyben érintett – úgymond felismerésre ajánlott – személyek fényképei részben megjelöltek voltak. Az ügyészség is elismerte, hogy voltak ilyen jelzések, de Budaházy szerint komolytalan állítás, hogy ezek a jelzések az ügyészség által megszorongatott terhelő tanúk számára semmilyen jelentőséggel nem bírtak volna. Ezzel szemben egyértelmű, hogy egy ilyen módszer a bizonyítási cselekmény önkényes és megengedhetetlen manipulációját jelenti.
Kifogásolta, hogy a terrorszervezet minősítést annak ellenére használja az ügyészség a vádbeszédében következetesen, hogy ilyen kategória nincs a Btk-ban.
A Btk. szerinti bűnszervezeti minősítés törvényi feltételei nem állnak fenn Budaházy szerint. Ehhez az kellene ugyanis, hogy három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot alkosson, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ha el is fogadnánk, hogy ez a csoport jelleg fennállt volna – de egyébként nem – akkor is legfeljebb a rongálás alapeseteit, illetve szabálysértési alakzatát végrehajtó csoportról beszélhetnénk, ezért viszont a bűnszervezeti minősítés nem merülhet fel.
A per tárgyalása folytatódik Budaházy Györgynek az egyes vádpontok tételes cáfolatát kifejtő további perbeszédével, a vádlottak utolsó szó jogán megtett nyilatkozataival, majd ezt követően a bíró jelzése szerint akár már március hónapban megszülethet az új elsőfokú ítélet.
Ebben az ügyben az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása az igazságtétel sokak által joggal és régóta várt része.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat korábban már többször sürgette az eljárás közkegyelmi lezárását: legutóbb tavaly október 23-án a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulója alkalmából tette közzé emléktörvény javaslatát. Ebben azt javasolták a nemzeti jogvédők, hogy közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani szerintük azt a sok hazafias ember igazságérzetét bántó ellentmondást, hogy amíg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 13 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint most az fenyeget, hogy a választás előtt pár nappal esetlegesen egy sokakat felzaklató, nem törvényes, de a vádlottakat súlyos börtönévekkel sújtó ítélet születhet, amelynek a választásra nézve is beláthatatlan következményei lehetnek. Miután a kézenfekvő politikai megoldás (amnesztia) nem született meg, ezért a vádlottak és védőik kénytelenek tovább folytatni a felmentésért és a majdani jóvátételért folytatott küzdelmüket, csakúgy mint a vádlottak ügyét kezdetekről felkaroló Nemzeti Jogvédő Szolgálat.
Hunhír.info – Nemzeti Jogvédő Szolgálat
