Pár hónapon belül új államfője lesz hazánknak. Ismeretes, hogy az Alkotmány értelmében, a viszonylag korlátozott hatáskörű államfőt az országgyűlés többségi szavazattal választja meg.
A kedves olvasó bizonyára emlékezhet a rendszerváltást követő köztársasági elnökeinkre.
Szűrös Mátyás történelmi szerepet töltött be az alkotmányos, demokratikus államrend kialakításában.
Göncz Árpád esetében elsősorban az MDF-SZDSZ paktum, az 1956-os szerepvállalás esett latba, azonban „Árpi bácsi”tevékenysége erősen a liberális politika irányba lendült ki.
Őt két jogászprofesszor: Sólyom László és Mádl Ferenc követték. Különösen az utóbbi esetében kiemelkedő intellektusról, jogérzékről, nemzeti felelősségtudatról lehetett beszélni.
Majd jött Schmitt Pál, a nemzetközi tekintélyű olimpikon és sportdiplomata. Tényleg nem volt jó érzés, hogy a mindent szimatoló oknyomozó sajtó belekötött doktori disszertációjába, ezzel előidézve lemondását.
Utóda, Áder János szintén felelős politikai álláspontjával és új színekkel tette elismertté munkásságát. Csak elismeréssel lehet nyugtázni, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az alapítványokba kivitt állami költségvetési pénzeszközök állami kontrollja érdekében, bár a kérdésben meghozott alkotmánybírósági döntés érvényesülése kérdéses. Munkásságának rendkívül eredeti színt adott a felelős, zöld, az egész bolygó jövőjét érintő környezetvédelmi tevékenység. Az Alkotmány értelmében két ciklusnál több államfői tisztséget nem tölthet be, ezért került napirendre a köztársasági elnöki tisztség betöltése.
A vezető kormánypárt jelöltje, Novák Katalin eddigi politikai tevékenysége számos kérdést hagy nyitva. Novák a Fidesz liberális szárnyának képviselője, eddig ténylegesen sikerrel töltötte be a családügyi miniszteri tisztséget. Ezt senki sem vitathatja, azonban több kérdés merülhet fel, hogy államfőként képes lehet-e egy tárgyilagos, kiegyensúlyozott, higgadt, méltányos, integratív politikai álláspont képviseletére, érvényesítésére.
Nyilvánvalóan a NER számára vannak preferált és sajnos kevésbé fontos, esetleg elhanyagolható társadalmi csoportok, társadalmi irányok.
Elvileg helyes, gyakorlatában viszont viták tárgyát képezheti, hogy a kormány sokat szeretne tenni a cigányság szociálisan, kulturálisan lemaradt, hátrányos helyzetű rétegei felzárkóztatása érdekében. Azonban e kérdés kapcsán aránytalanságot is felfedezhetünk Novák Katalin tevékenységében. Ismételten, elvileg helyes hogy segíti, rendszeresen látogatja a felzárkóztató intézményeket, azonban még egy olyan esettel sem találkozhattunk, hogy példaként szolidáris látogatást tett volna a cigányság deviáns és antiszociális, bűnözői rétegei által kárt elszenvedett magyar családoknál. Példaként a gyöngyöspatai, vagy más iskolából elűzött magyar gyermekeknél… Ha esetleg tévednék, megköszönném a pontosítást.
Előszeretettel tudnám olvasmányként javasolni a Matteo Salvini interjúkötetét, a Balkánról Itáliába költözött reménységek mentalitásáról, bűncselekményeiről…
Mindemellett az sem szerencsés, ha egy államfői jelöltet gyors érzelmi reakciók, esetleg gyerekes megnyilvánulások jellemeznek. Erre példa László Imre DK-s polgármester kijelentésére történő reakciója. Az tény, hogy 1933 után Németország gyorsan kilábalt a weimari liberális káoszból. Ismert, hogy 1936-ban számos zsidó sportoló szerepelt a német olimpiai csapatban, jelentős számú zsidó vett részt a birodalom gazdasági vezetésében, szolgált a Wehrmachtban vagy a Luftwaffében. A miniszter asszonynak, ha a továbbiakra is tekintettel vagyunk, igaza lehet, viszont ennek kommunikációja, a szocialisták európai frakcióvezetőjéhez történő fordulás gyerekes és mosolyogtató gesztus volt.
A tárgyilagos értékeléshez, az igazsághoz ragaszkodva mindenképp méltányolandó Novák Katalin LMBTQ-csoportok elleni határozott állásfoglalása a magyar gyermekek egészséges lelki fejlődése védelmében, az e csoportok által tervezett intézményes iskolai megrontás megfékezésében.
Összegezve, mint egy átlagos állampolgár, talán szívesebben szeretnék látni legfőbb közjogi méltóságunkban egy idősebb, kiegyensúlyozottabb, inkább integratív személyiséget.
Ilyen alkat, típus lehet a vezető kormánypárt soraiból Kövér László, Bakondi György, Varga Mihály, Kásler Miklós. Kövér László esetében a nemzeti tartás szép példájaként értékelhetjük a Nyírő József értékei melletti pár évvel ezelőtti kiállást. A többi jelentős intellektusú személyiség sem biztos, hogy szívesen feladná szakterületét.
Tág gondolatmenetben, mindenképp elképzelhetőek lennének példaként olyan szintén jelentős intellektusú, nemzeti felelősségtudatú történészek, mint Popély Gyula vagy Raffay Ernő. Azonban nehezen elképzelhető, hogy ilyen jelentős személyiségek akár a jelöltséghez szükséges egyötödös képviselő támogatást is megszerezhetnék.
Esetleg valamely idősebb alkotmányjogász, professzor is be tudná tölteni e tisztséget. Ehhez mindenképp tárgyilagos, kiegyensúlyozott politikusi alkat, integratív viszonyulás, a politikai irányzatok közötti arányos mérlegelési képesség lenne szükséges.
Kísérletet tettem, példaként egy rövid nemzetközi értékelésre, összehasonlításra is. Az Olasz Köztársaság jelenlegi elnöke Sergio Mattarella (1941-) volt már alkotmánybíró, oktatási, védelmi miniszter is, hosszan tanított jogtudományt különböző egyetemeken, számos publikáció szerzője. Talán egy ilyen pályaív tehet valakit méltóvá, alkalmassá az államfői szerepre.
Természetesen egy államfőnek nem feltétlenül szükséges az akadémiai színvonal. Azonban más, röviden már érintett szempontok is elvárhatóak lennének. Az talán külön még érték is lehetne, ha az államfői tisztséget nő tölti be. Szintén olasz példa, a hasonlóképp 1977-es születésű Giorgia Meloni, a Fratelli d’Italia-Olasz Testvérek elnöke hazájában, de bárhol a világon kitűnő államfő lehetne. Sajnos ő nem magyarnak született…
Károlyfalvi József – Hunhír.info
