Ezen a napon született Bolyai Farkas matematikus (1775-1856) János nevű fia (1802-1860) – azaz a nem kicsit híres tudós még híresebb gyermeke.
Különös, s talán később még kielemzendő kérdés, hogy a szinte minden területen igen gazdag magyar tudománytörténet miért éppen a matematikában szegényes: e területen relatíve kevés világrengetőt tudunk felmutatni. A két Bolyai persze kivétel.
Amit a papa mintegy előfutárként megalapozott, azt a fia befejezte: s a világ azóta is ámulattal szemléli, hogy megdőlt a görög Eukleidész által Krisztus előtt 300-ban alkotott, addig egyeduralkodó tudomány, az euklideszi geometria. Ne szépítsük, nem szakértő halandóként be kell érnünk azzal, hogy tényként elfogadjuk: a Bolyaiak felfedezése nyomán alapjaiban változott meg egy korábban örök érvényűnek vélt világkép.
Bolyai János a magyar és az egyetemes tudomány kimagasló alakja, sokan úgy tartják, ő a geometria Kopernikusza. (Ha valaki elfelejtette volna e lengyel származású tudós nevéhez fűződik a napközpontú világkép kidolgozása, mely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a Föld körül – s nem fordítva.)
Bolyai János huszonhat oldalas Appendix című művében (mely atyja, Bolyai Farkas monumentális munkája függelékeként jelent meg) korszakalkotó eredményt ért el azzal, hogy létrehozta az úgynevezett nemeuklideszi geometriát. Vagyis: Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára, így csaknem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta a gravitációértelmezés a célkitűzését.
A nem egész hatvan esztendőt élt férfi rendkívüli eredményeket ért el a matematikában és a geometriában, de zeneelméleti és filozófiai munkásságával is, sőt hadmérnökként ugyancsak alkotott maradandót. Utóbb Szentágothay János professzor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke így vélekedett róla:
A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.
Ugyanakkor tudnivaló, hogy Bolyai Jánost kora nem ismerte el – olyannyira nem, hogy temetésén a katonai kiküldötteken kívül mindössze három vásárhelyi polgár volt jelen, sírja 34 éven át jelöletlen maradt. Édesapja 1832-től tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak – ő nem.
Kolozsvárott az ő nevét viseli a híres egyetem. Vagy az édesapjáét. Vagy mindkettőjükét – maradjunk ez utóbbi állításnál, de tudjuk: mindháromra van bizonyíték…
Az egyetem a román orvostudós, Babes nevét is viseli, jóllehet neki semmi köze nem volt Erdélyhez – bár tény, hogy a felsőbb osztályait és az egyetemet Budapesten, magyar nyelven végezte Babes Viktor néven.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info