A rendőrségben és az igazságszolgáltatásban arányos képviselethez kell juttatni a vajdasági kisebbségeket, erősíteni kell a toleranciát az oktatás és nevelés területén, és a menekülteket be kell vonni a vajdasági kulturális folyamatokba hangsúlyozta az EP-bizottság elnöke a testület háromnapos tényfeltáró missziója után.

Doris Pack, a vajdasági nemzetiségi viszonyokat vizsgáló európai parlamenti bizottság elnöke a testület háromnapos tényfeltáró misszió tanulságainak összegzése után az öttagú bizottság tényfeltáró útjának utolsó állomásán, Belgrádban tárgyalt Boris Tadic szerb elnökkel, Vojislav Kostunica miniszterelnökkel, Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszterrel, illetve a szerbiai belügyi, igazságügyi és oktatási tárca vezetőjével, továbbá a szerbiai menekültügyi biztossal.

Doris Pack szerint a vajdasági gondok megoldhatók, nem kell őket túlhangsúlyozni, ugyanakkor csökkenteni sem szabad jelentőségüket. A bizottság vezetője rámutatott arra, hogy a problémamegoldás leghatékonyabb eszköze az oktatás, mivel az incidensek elkövetői javarészt kiskorúak voltak.

Becsey Zsolt, az EP-küldöttség egyik magyar tagja nagy sikernek minősítette a bizottság munkáját, főként azért, mert minden érintettel tudtak beszélni, beleértve az incidensek áldozatait és a politikai vezetőket is. A fideszes politikus szerint jól megmutatkozott a jelentős különbség ugyanazon esemény megítélésében. Néhány politikus úgy nyilatkozott: a Vajdaságban egyáltalán nincsenek gondok, sem etnikai indíttatású bűntények.

Hegyi Gyula, a testület szocialista párti tagja elgondolkodtatónak tartja Dragan Jocic szerint belügyminiszter hozzáállását, aki azt próbálta bizonygatni, hogy az incidensek elkövetői inkább a magyarság soraiból kerülnek ki. A politikus szerint az ad hoc bizottság tagjai a tárgyalásokon jelezték a tárgyalópartnereknek, hogy az unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az, hogy helyreálljon az etnikai béke a Vajdaságban.

Becsey Zsolt úgy látja: az is érzékelhető, az incidensek áldozatai egyre ritkábban jelentik be a rendőrségen az őket ért fizikai inzultusoka. A hatóságok pedig többnyire könnyű testi sértésként vagy garázdaságként kezelik a bántalmazásokat. Hegyi Gyula szerint Zoran Stojkovic igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az ügyészség nem szívesen emel vádat etnikai indíttatású erőszak miatt, mert ezt gyakorlatilag lehetetlen bíróság előtt bizonyítani.

Mindkét magyar bizottsági tag kiemelte azt, hogy a fiataloknak jobban kell ismerniük a Délvidék soknemzetiségű hagyományait és történelmét, illetve az etnikumok szerepét a tartomány életében. Az ad hoc bizottság tagjai azt is kiemelték, hogy a magyar kisebbségnek mindenképpen szüksége van önálló magyar tanárképző főiskolára Szabadkán.

A tényfeltáró bizottság már kedden az EP külügyi bizottsága elé tárja jelentését.

(Forrás: hirado.hu)

Rockszerda