Hallották-e hírét a “piros bugyellárisnak”, azaz pontosabban, ‘A piros bugyellárisnak’? Nos, a szóban forgó bugyelláris, ez a feltűnő, színes ’erszény’ vagy ‘pénzeszacskó’ Csepreghy Ferenc (1842-1880) író alkotása volt: e címmel játszották bűnügyi musicaljét, illetve az eredeti műfaji meghatározás szerint zenés népszínművét.
E bugyelláris többszörösen is kötődik Blaha Lujzához, a Nemzet Csalogányához: részben éveken át ő játszotta benne a női főszerepet, de még ennél is fontosabb, hogy ez volt az egyik búcsúdarabja is: visszavonulása után 1912-ben néhányszor közkívánatra játszott még benne. Blaha Lujza (1850-1926) 1856. április 22-én, hatévesen lépett először színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban.
Életrajza szempontjából ezen eseménynek persze már csak ma, vagyis utólag van jelentősége – de a tény azért tény, vitathatatlan fordulópontja volt pályafutásának. A többi csak (?) legenda, noha meg is történhetett. Sisi, azaz a Magyarországon oly népszerű királyné, Ferencz József király felesége igencsak szerette Gödöllőt, az ottani Grassalkovich kastélyt. Gyakorta sétálgatott a környéken, s egy ízben – mesélik még ma is – betévedt Blaha Lujza nyaralójába. Ebben a nyaralóban volt egy különös szoba, melyet A piros bugyelláris díszlete szerint rendeztek be: parasztos asztalok, tulipános ládák, mázas edények voltak a “bútorok”. Minderről a netlexikon is szót ejt: ”Búboskemence terpeszkedett az egyik sarokban, mennyezetig ér az ágy, faragott az asztalláb, tulipános festésűek a székek, mezei virágokkal díszített Mária-kép fölött örökmécses ég, a falakon magyaros cserépedények díszelegtek, az álló ruhafogason Török bíróné ruhái és babérkoszorúk és szalagok százai, mind-mind a “Piros bugyelláris” csodálatos sikerét bizonyítva.”
A gödöllői házat egyébként utóbb bombatalálat érte – a helyrehozott romok ma ismét a művészeteket szolgálják: itt működik a Montágh Imre Iskola Gyakorló Parkja és a Blaha Nyári Napközi Tábor. Blaha Lujzára mindig jó emlékezni – gondoljunk rá ma is!
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
(Archív)
