Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.

Az elnök megfogalmazásában Oroszország célul tűzre ki a „szabad és tisztességes, demokratikus választások aláásását” az Egyesült Államokban, továbbá újságírókat és másként gondolkodókat célzó „rosszindulatú kibertámadási tevékenységeket” támogatott országa határain kívül, valamint nemzetközi jogot sértett.

Biden szerint mindez „szokatlan és különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára”.

Az amerikai elnök által aláírt – és a kongresszusnak levél formájában megküldött – rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hozott, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak majd Oroszországra nézve, ha ez utóbbi folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit. Washington ezen kívül kiutasít tíz olyan orosz személyt, aki az orosz hírszerzésnek dolgozik amerikai területen diplomáciai fedettség alatt – fogalmaz az elnöki rendelet.

A rendelet megjelenése után külön közleményt adott ki az amerikai pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium is.

A pénzügyminisztérium közleménye leszögezte:

a kormányzat megtiltja az amerikai pénzintézeteknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az Oroszországi Föderáció Központi Bankjától, az orosz Nemzeti Vagyon Alaptól (NWF, National Wealth Fund), vagy az orosz pénzügyminisztériumtól. Ezen kívül az amerikai pénzintézetek nem nyújthatnak hitelt ezeknek az intézményeknek.

A rendelet arra is lehetőséget nyújt az Egyesült Államoknak, hogy később kiterjessze a szankciókat az orosz államadósságra is.

Az amerikai adminisztráció hat orosz technológiai vállalatot is szankcionál, mert ezek szerinte támogatást nyújtanak az orosz hírszerzési műveletekhez, valamint 32 személyt, akik – az Egyesült Államok szerint – részt vettek a 2020-as amerikai elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz akciókban. Egy múlt hónapban nyilvánosságra hozott hírszerzési jelentés szerint Moszkva a 2020-as amerikai elnökválasztásba is megpróbált beavatkozni.

Az elnöki rendeletet részletező közleményben az amerikai kormányzat egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hekker-csoportokat teszik felelőssé azért az átfogó, tavalyi kibertámadásért amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözőknek sikerült behatolniuk az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába.

A külügyi tárca közleményét Antony Blinken miniszter írta alá. A tárcavezető konkrétan idézte a SolarWinds hackertámadását, és szólt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról is. Blinken Navalnij „azonnali szabadon bocsátását” követelte, leszögezve, hogy az amerikai kormányzat „továbbra is aggódik” Navalnij egészségi állapota miatt.

Antony Blinken külügyminiszer a szankciók ellenére azt állította, hogy az Egyesült Államok „keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki, összhangban az Egyesült Államok érdekeivel.”

A két ország közötti feszült viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Biden elnök egy – az ABC News-nak adott – márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország „meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba szerinte történt beavatkozásért. Oroszország másnap visszahívta az Egyesült Államokbeli orosz nagykövetét.

Kedden Biden telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol az amerikai elnök hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán.

Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, „reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás.”

Neokohn, EPA/OLIVER CONTRERAS / POOL