Az egyszerű mindennapok sokszor megválaszolhatatlan dilemmák elé állítanak embereket. Ez különösen akkor igaz, ha nem vagyunk képesek közömbösen átnézni kicsorbult erkölcsi normákon, amit ellenünk követtek el. Ilyen például a bizalomvesztés kérdése.

Hol érhet véget egy bizalmi kapcsolat? Legyen politika, barátság, szerelem, vagy éppen családi kötelék? Ki kit ad fel, mikor és miért? Haszonért? Önzésért? Átgondolatlanul, vagy éppen valamiféle gonoszkodó érzéstől vezérelve? Mi motivál valakit arra, hogy a kölcsönös(nek hitt) bizalmon alapuló kapcsolatot egyoldalúan felrúgja?

Bocsánatkéréssel vajon lehet-e visszaszerezni bizalmat? Szerintem ha a titkodat egy hitszegőre bíztad, vagy ha az csalárd módon szedte ki belőled, az egész további életed mindennapját meghatározza a másikkal szembeni bizalomvesztés, és hiába kér az bocsánatot, többé már soha nem hihetsz neki, mert nem tudhatod, hogy mikor árul el legközelebb.

Szerinted ez igaz? Nekem a bizalom olyan, mint egy sudár fa. Ha egyszer lefűrészelik vagy megperzselik egy ágát, már soha nem lesz olyan, mint amilyennek felnőve kiterebélyesedett.

Gundy Sarolta – Hunhír.info