Ma van Farkas Berci (Bertalan) 71. születésnapja. Ha valaki nem tudná: mindannyiunk Bercije volt az első magyar, aki 1980-ban kijutott a világűrbe, a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. A derék gyulaházai (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) születésű férfiú hajdan igen nagy – vélt vagy gerjesztett – népszerűségnek örvendett, de nevét remélhetőleg még ma is ismeri mindenki. Mondhatjuk úgy is, hogy ő volt a Kádár-világ és a gulyáskommunizmus első és legnagyobb politikai celebje.

Aki azonban csak most olvas róla, nemigen tud mit kezdeni a személyével. Addig még világos, hogy a sportos alkatú és lelkületű Berci beleszerelmesedett a repülésbe. Ez hajdan sokak számára álomszakma (olykor hobbi) volt, nem gondolhatta senki, hogy pár évtized alatt a világ ekkorát fordul. Hisz ma Magyarország oda jutott, hogy nálunk gyakorlatilag nincs is sportrepülés. Polgári meg pláne nincs… Pedig hajdan még repülőgyártás is volt Magyarországon!

Farkas Bertalan néhány fontosabb kitüntetése:

– 1980. június 31. – A Szovjetunió Hőse
– 1980. A Magyar Népköztársaság Hőse
– 1980. A Magyar Népköztársaság Űrhajósa
– 1980. Gyulaháza díszpolgára

A Szovjetunió Hőse kitüntetést magyar állampolgárként ketten kapták csak meg – a másik Kádár János.

A Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést megkapta Magyari Béla is tartalék űrhajósként, mivel aktívan részt vett a programban.

A haza fegyveres szolgálatában tanúsított kiemelkedően hősies helytállás, illetve űrrepülés végrehajtásával szerzett érdem elismerésére alapított Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést űrutastársa, Kubaszov is megkapta.

A fenti kitüntetések közül az első hármat nagy valószínűséggel már senki nem kapja meg. Gyulaházán lehet még díszpolgár…

Visszatérve Bercihez, tudjuk róla, hogy élete nagy fordulata volt, amikor bejutott a szolnoki, Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolára. Akkoriban ez nagy dolog volt – ma értetlenül nézzük az egészet: mi az, hogy Szolnok, mi az a repülés, mi az a katonaság, és egyáltalán, ki az a Kilián György? (Kilián György: kommunista aktivista, eszperantista, aki légi harcokban vesztette életét, és ezzel a kommunista idők egyik legünnepeltebb partizánmártírja lett.) Farkas Berci a tanulmányait a Szovjetunióban fejezte be… (Föltehetem az újabb kérdést: mi az a Szovjetunió?)

Aztán önként jelentkezett űrhajósnak. Azóta két újabb magyar is jelentkezett önként űrhajósnak: Anettka és a világ tán leghíresebb szoftveristája, a megérdemelten dúsgazdag Charles Simonyi. Előbbi a pénzes bajkonuri (ex-Szovjetunió) kiképzés után, egy bizonyos összegért elmehetett egy “űrugrásra”. Utóbbi (szinte egyidős Bercivel) benyúlt a mellényzsebébe – és elment hobbiűrhajósnak. Kétszer.

És Farkas Berci?

Az Atlant-Hungary Airlines nevű vállalkozásáról (ennek résztulajdonosa volt) csak annyit tudni, hogy nyugalmazott dandártábornokunk 2003-ban elnök volt. Farkas Berci politikai pályafutására tegyünk spongyát, már azért is, mert enyhén szólva is kétes sikerrel volt 1996 és 1997 között légügyi attasé az Amerikai Egyesült Államokban. Arról meg kár is beszélni, hogy hajdan még MDF-es politikus volt – igaz, azóta végképp elhagyta az egykor szépreményű rendszerváltó pártot, ami alighanem már nem is létezik. Mindenesetre fölteszek egy újabb kérdést: mi az az MDF? Micsoda sors! Mi lett a dicsőséges űrhajósból? Megjegyzem, én (nyilván sokadmagammal), ismeretlenül is kedvelem-tisztelem Farkas Bercit, akinek mégiscsak van egy megdönthetetlen magyar rekordja – talán nem is tehet róla, hogy a történelem így kibabrált vele.

A vitorlázás önálló fejezet a repüléstörténetben – bár messze van az űrhajózástól.
A Góbé (hivatalosabban: R–26S, a képen) kétüléses, kétkormányos, fémépítésű kiképző vitorlázó repülőgép. Az 1960-as évek elején tervezték a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregységében idősb Rubik Ernő irányításával.

A Góbé Rubik Ernő fémépítésű gépcsaládjának legsikeresebb és legismertebb modellje, amelynél optimálisan sikerült ötvözni a kis szerkezeti tömeg, az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó gyárthatóság követelményeit. Rubik Ernő az apukája a ma már jobban ismert szintén Rubik Ernőnek – ő a világsikerű Rubik-kocka feltalálója.

A képen látható Góbé még nem lehetett szereplője a legendás Kétszer kettő néha öt című igen jópofa szocreál remekre sikerült giccsének. A film máig tartó sikere annak tudható be, hogy a szereplők őszintén kacagtak saját kommunista nyomorukon.

Kétszer kettő néha öt.

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info