A Nyerges-tetőn közös sírba eltemetett hősök, mind a százhuszonnégyen, a csíksomlyói gimnázium diákjai voltak. Pál Gábor, volt csíki országgyűlési képviselő kutatásainak legfőbb eredménye Búzás Gábor, az MVSZ Győr-Sopron-Moson megyei szervezete alapító elnökének közvetítésével került nyilvánosságra. A bejelentést vasárnap tette a Nyerges-tetőn rendezett emlékünnepség keretében Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.

“Székelyföld önrendelkezéséhez vagy akár autonómiájához az út a székely nemzet értékeinek felismerésén keresztül vezet” – közölte az MVSZ elnöke szülőfaluja – Csíkkozmás – határában, a Nyerges-tetőn rendezett emlékünnepségen. Ha megadatott a székelységnek, hogy saját írással, a székely-magyar rovásírással rendelkezzék, akkor ezt a tényt a ma élők tudatába kell emelni. Székelyföld autonómiája csak azután születhet meg, miután a Székelyföld települései a minimális önbecsülés jeleként székely-magyar rovásírással is kiírják a településneveket – emlékeztetett Patrubány Miklós a két évvel korábban, 2003. június 21-én Csíkszeredán rendezett “Quo vadis Székelyföld” autonómia-konferencia zárónyilatkozatának ajánlására.

Az MVSZ elnöke Pál Gábor kutatásaira és hagyatékára hivatkozva első ízben hozta nyilvánosságra, hogy a Nyerges-tetőn levő tömegsírban 124 csíksomlyói hős diák alussza örök álmát. 1849. augusztus 1-jén, miközben Gál Sándor tábornok a Mitácson gyűjtötte össze a tusnádi és a kászoni csatákban a tízszeres orosz túlerővel vívott harcokban megfáradt seregét, a Nyerges-tetőn maradt a csíksomlyói diákok önkéntes százada. Egy kászoni román juhász árulása folytán az orosz seregek egy része rejtett hegyi ösvényeken megkerülte a Nyerges-tető védőit. Az orosz fősereg, és az árulók-vezette hátbatámadók két tűz közé fogták a csíksomlyói diákokat, akik mind egy szálig elestek a haza védelmében.

A Nyerges-tetői hősök közös sírjánál a Magyarok Világszövetsége ez alkalomból, latin betűkkel és székely-magyar rovásírással egyaránt feltüntetett, “Él nemzet e hazán!” üzenetű kopjafát állított. A kopjafa állítását egy csíkszentdomokosi származású fiatal vállalkozó, Kurkó Gyárfás kezdeményezte, aki jelezte, hogy kész a kopjafaállítás költségeit magára vállalni. Az ő példáját követte a lövétei származású Golicza Zoltán, aki a faanyagot ajánlotta fel adományként. A székely hősöket megillető szimbólumokat a Haszmann testvérek híres, alsócsernátoni műhelyében faragták rá a kopjafára. Az adományozók bevallott szándéka szerint a Magyarok Világszövetsége nevében tegnap felállított kopjafa, székelyföldi köszönet a december 5-i népszavazás kezdeményezőinek.

Az eseményen kiemelkedően hazafias beszédet mondott a csíkszeredai Darvas-Kozma római-katolikus esperes. Jelen volt és megemlékezett rajta kívül még Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere, Ráduly Róbert, a Csíki RMDSZ elnöke, Csíkszereda polgármestere, Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke, és Borboly Csaba alelnök.

HunHír.Hu