A Mi Hazánk Mozgalom több küldetését is felvázolta Toroczkai László pártelnök, aki évértékelő beszédében az elmúlt egy-másfél év elemzése mellett meghatározta pártja rövidebb és hosszabb távú teendőit is.
Két évvel ezelőtt, mielőtt megalakult a Mi Hazánk Mozgalom, minden idők legelképesztőbb árulása zajlott a magyar politikában. Egy mozgalom vezetői ugyanis azzal az eszmével, ideával fordultak szembe, ami létrehozta – kezdte évértékelő beszédét Toroczkai László, utalva arra, hogy pártja létrejöttét a Jobbikban végbement változás hívta életre. A pártelnök hangsúlyozta, miközben senki nem jósolt hosszú jövőt pártjának, ők 2019-ben, saját erejükből két hatalmas választáson is megmérettették magukat. – Még szinte létre sem jöttünk, már ott volt az Európai Parlamenti választás, ahol 3,3 százalékot értünk el. Pár hónappal később pedig már az önkormányzati választás előtt álltunk, ahol már átléptük az 5 százalékos parlamenti küszöböt – idézte fel Toroczkai, aki hangsúlyozta, ezt az eredményt állami támogatás, oligarcha nélkül érték el.
Toroczkai szerint amint pártja megszületett, tematizálják a politikát. Példaként hozta a déli határkerítést, aminek ötletével elsőként ő állt elő, vagy a börtönbizniszt, melyről szerinte pártja jelezte elsőként, hogy elítélt bűnözők meggazdagodni járnak börtönbe, és jelezték, elítéltek nem kaphatnak kártérítést arra hivatkozva, hogy nem süt be a nap. – Nekünk semmi közünk Strassburghoz, ahhoz a bírósághoz, ahol futószalagon ítélik meg a milliós kártérítéseket a bűnözőknek – hangsúlyozta a pártelnök, aki szerint mindezekkel ők alakítják a politikai közbeszédet, amiből a „kormány aztán alkalmaz ezt-azt”. – Ez mindenképpen érdem és dicsőség, ami arra ösztönöz minket, hogy folytassuk – szögezte le. Mint fogalmazott a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely nem csak tematizál, hanem számos ügyben egyedüliként képviseli az igazságot. – Ki gondolta volna, hogy 1922-ben, amikor a nemzeti hadsereg megtisztította az országot a vörös kommunistáktól, hogy mi leszünk az egyetlen politikai párt, amely megemlékezik a dicsőséges napokról, vagy vitéz nagybányai Horthy Miklósról?
Ha mi nem tettük volna, senki nem emlékezett volna ezekre a napokra, mondta Toroczkai, aki szerint ők az egyetlenek abban is, akik maszatolás helyett kimondja, szükséges a szegregáció. – Mi nem engedjük, hogy gyermekeink olyanokkal tanuljanak együtt, akik már gyermekként a bűnözést tanulják, akik terrorizálják társaikat, és nem akarnak tanulni. – Ki merjük mondani, hogy az adventi időszakban a kettős kereszt állításának van létjogosultsága, mert ez a magyarok hazája – mondta. Toroczkai szerint történelmi tekintetben is eljött az idő, hogy igazságot követeljenek Magyarországnak. – Három történelmi küldetésünk van. Az első az volt, hogy felhívtuk a figyelmet arra, létrejött az az egységes balliberális tömb, amire a megválasztott Jakab Péter az újabb biztosíték. Ennek a történelmi küldetésnek része az is, hogy felébresszük a magyarokban a nemzettudatot. Hogy Magyarország politikai, gazdasági és kulturális értelemben is újra a magyaroké legyen – hangsúlyozta a pártelnök, jelezve, ennek része több civil szervezet, a Magyar Sziget, illetve magyar rockzenekarok.
Második küldetésként említette, hogy ha 2022-ben nincs a Mi Hazánk, akkor vagy a Fidesz-kormány marad, vagy jön minden idők legsötétebb kormánya, melyben ott lesz a Momentum, amely mögött nemzetközi erők, bankárok állnak majd. – Akkor majd betiltják a nemzetet, és a társadalom legalapvetőbb törvényeit, miszerint egy családot egy férfi és egy nő alapíthat. Kellően megerősödve 2022 után mi dönthetjük majd el, hogy Magyarország megmarad-e magyarnak, vagy csak egy provincia lesz egy gyarmatban – mondta Toroczkai.
Küldetésként említette a Trianoni békediktátum felülvizsgálatát. – Eljött az ideje annak, hogy a szerződés hatályon kívül helyezésével utódainknak lehetőségük lesz orvosolja a trianoni sebeket. Ez lehet kártérítés, autonómia, vagy akár revízió, jelezte Toroczkai, aki idén június 4-re Genfbe, az ENSZ ottani székháza elé hívta híveit. – Februárban Fülöp Erik történelmi lépésként a parlament elé terjeszti az 1921. évi XXXIII. törvény hatályon ívül helyezését. Júniusban pedig Genfbe megyünk, ahol most a gyöngyöspatai cigányok jogait monitorozzák. Hiszen a szerződésben benne foglaltatik, a trianoni szerződés szerint azt az ENSZ bármikor felülvizsgálhatja – hangsúlyozta Toroczkai László, aki szerint a történelmi küldetés az egész nemzeté.
MN
