Bizony, nem tudjuk, mint sok más történelmi nagyságunk hasonló adatát sem – de ha már Kinizsi elhunyta napját ismerjük (mert azt tényleg ismerjük), legalább ilyenkor emlékezzünk a nagy erejű vitézre.

Az almanach a következőket írja: “Kinizsi Pál (Temeskenéz? 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.) a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált.”

Ma is jól emlékszem, hogy csenevész kölyökként mindig is rajongó szeretettel gondoltam Kinizsire, jelesül arra a többek által megénekelt jelenetre, amidőn a derék molnárlegény malomkövön kínálta a pohár vizet Mátyás királynak.

Merthogy az én gyerekkoromban sem a Schwarzeneggerek, sem a Brad Pitt-szerű fajankók nem rúghattak még labdába Puskás Öcsi és Albert Flóri mellett – legfeljebb akkor, ha Kinizsinek vagy Toldi Miklósnak hívták őket. És ez komoly: tényleg élőként szerettük a már-már meseszerű nagyjainkat.

Általános iskolásként jártam Nagyvázsonyban, s a várlátogatás során mindvégig csak a malomkövet kerestem, mert el nem tudtam képzelni, hogy Kinizsi akár egy lépést is tett volna “tálcája” nélkül, s bevallom még ma is szomorú vagyok, hogy nem láthattam… (Azért nagyon remélem, hogy a mostanra már felújított várban van egy-két elrejtett malomkő, hisz ugyan melyik látogató ne volna kíváncsi a híres ereklyére…)

De végül is ki volt ez a Kinizsi Pál, akit a híres malomkő-történetén túl onnan is ismerünk, hogy fogai közt egy törökkel járt egykoron győzelmi táncot – s noha a jelenet az első pillanatban bár barbárosnak tűnik, utóbb mégis érezzük benne az izomkolosszus diadalát.
Nos, tudni kell Kinizsi Pálról, hogy egy kiváló hadvezérről van szó, aki képessége, rendkívüli ereje és sorozatos győzelmei alapján szinte mondai hőssé vált.

Mátyás király egyszerű sorból származó, legendás erejű hadvezérének gyermek- és ifjúkorát nem ismerjük, csupán annyi bizonyos, hogy a Kinizsiek szerb eredetűek – Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.

Kinizsi Pál katonaként (majd hadvezérként) 1468-ban tűnt fel a morvaországi hadjáratban, mint Magyar Balázs alvezére. A következő években részt vett Mátyás minden nyugati háborújában.

A lovagi harcmodorban is kitűnt, nemegyszer vett részt és győzött lovagi tornákon.
Utóbb Mátyás híres Fekete Seregének egyik vezére lett. A király birtokokkal jutalmazta szolgálataiért. Legismertebb közülük a nagyvázsonyi vár. A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban pálosokat telepített, számukra kolostort és templomot építtetett. Itt tartózkodott a legtöbbet feleségével, Magyar Benignával, aki hadvezértársa leánya volt.

Az 1480-as években is többször vezetett hadat a törökök ellen a balkáni területekre, nagy győzelmeket aratott. Pusztításairól is híres volt. Hírhedten kegyetlen kínzásokkal vallatta, majd végezte ki az elfogott törököket – no, ez a magatartásforma ma nem éppen trendi… (Micsoda ostobaság…!)

1494 elején országbíróvá nevezték ki. Élete végén ismét a török ellen harcolt: megmentette Nándorfehérvárt az árulástól. Az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erősséget átadni, iszonyú kínzások közepette végeztette ki.

Még ebben az évben szélütés érte, de ennek ellenére hordszéken is tovább folytatta hadműveleteit. Éppen Szendrő ostromához készült, amikor utolérte a halál.

Emlékezzünk jó szívvel dicső hősünkre!

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info