A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint az Ukrajna etnopolitikai koncepciójáról szóló törvénytervezet amellett hogy megpróbál egyértelműen definiálható kategóriarendszert felállítani az etnopolitika területén, számos hiányossággal is bír. A kárpátaljai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezetének nyilatkozatát alább közöljük.

Ugyancsak pozitívum, hogy a jogszabály elismeri a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elvét, nevesíti a nemzeti-kulturális autonómiát, elismeri az etnikai sajátosságok figyelembevételének szükségességét az adminisztratív reform folyamatában.

Mindemellett a tervezet a nemzetiségek szempontjából számos hiányossággal bír. Az alapvető probléma az, hogy a kisebbségi lét kollektív megnyilvánulásait a társadalmi (civil) szférára akarja korlátozni, s azokat nem kívánja az állami-önkormányzati rendszer intézményesült részévé tenni.

Ily módon a kisebbségek számára növekedési perspektívát, valódi társadalmi integrációs lehetőséget nem, csupán egyfajta kulturális rezervátumot kínál. Az ebből adódó konkrét hiányosságok az alábbiak: a nemzeti kulturális autonómiát mint társadalmi intézmények összességét definiálják, (ebbe nem illeszthető be pl. a magyar tankerület intézménye); nincsenek állami garanciák a kisebbségi vonatkozású tevékenységek finanszírozása mögött, illetve a tervezet a kisebbségek nyelvi és kulturális igényeinek önfinanszírozását preferálja, ami egyértelműen azok elsorvadását jelenti; hiányzik az állami és municipiális végrehajtó szervek összetételének etnikai arányosságára vonatkozó szándék; a tervezet nem tesz említést a kisebbségek nyelvi jogairól, illetve azok fejlesztésének perspektíváiról.

Hiányzik az állami kötelezettségvállalás a kisebbségek anyanyelvű informálásáról az őket érintő kérdésekben, többek között a választási akaratnyilvánítás adekvát voltát biztosító anyanyelvű szavazólapok szükségességéről; a tervezet az anyanyelven történő oktatás lehetőségét csak másodsorban említi, s nem garantálja annak teljes körű (óvodától az egyetemig terjedő) meglétét; nincs szó a nemzetiségi társadalmi szervezeteknek az állami etnopolitika megvalósításába történő bevonásának intézményesítéséről; nem történik említés kisebbségi önkormányzatokról és a kis nemzetiségek garantált parlamenti képviseletéről sem.

A jogszabálytervezet az egyes kategóriákba tartozó etnikumokról taxatíve rendelkezik. A magyart a nemzeti kisebbségek közé sorolják, míg a ruszin etnikum nem az autochton kategóriába kerül, hanem ukrán szubetnikumként szerepel. A romákat, bár a tervezet megemlíti őket, egyetlen kategóriába sem sorolják be. Végezetül sajnálatos, hogy e fontos nemzetpolitikai dokumentum kimunkálásába nem vonták be a nemzeti kisebbségek politikai-érdekvédelmi szervezeteit.

A KMKSZ Elnöksége

HunHír.Hu