A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó versenytilalmi megállapodások jellemzően azt rögzítik, hogy megfelelő ellentételezésért cserébe a munkavállaló a cégtől távozás után bizonyos ideig nem helyezkedhet el konkurens vállalatnál.
Mészárosné Szabó Zsuzsanna kúriai bíró, a munkacsoport vezetője a háttérbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet: a Mt. jelenlegi szabályozása nem teszi kötelezővé a versenytilalmi megállapodás írásba foglalását, ám ez a jogbiztonság szempontjából aggályos. A szóbeli megállapodás, vagy módosítás nem egyszer bizonyítási nehézségeket vet fel, ezért tartják indokoltnak a szakemberek, hogy a versenytilalmi megállapodásokat csak írásban lehessen megkötni. (Például tanulmányi szerződésnél, vagy kötbérezésnél jelenleg is ez a szabály.)
A szakember elmondta: a munkavállalókat a Mt. alapján a cégtől távozásukat követően titoktartási kötelezettség köti. A konkurenciánál elhelyezkedést a törvény nem tiltja, de a munkaadó és a munkavállaló közötti versenytilalmi megállapodás kizárja a munkavállaló versenytárshoz távozását. Ez a tilalmi időszak azonban legfeljebb 2 év lehet, és erre az időre pénzbeli ellentételezés jár a volt munkavállalónak, amely legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
A munkacsoport vizsgálta, hogy ezekben az esetekben hogyan határozható meg a konkurencia. A korábbi gyakorlat szerint a cégiratokban meghatározott tevékenységi kör volt a döntő: azt vizsgálták, van-e ebből a szempontból egyezés a munkavállaló korábbi és új munkahelye között. A munkacsoport most arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a cégjegyzék továbbra is irányadó, lehetséges az ellenbizonyítás, hiszen előfordul, hogy a cégiratokba rögzített tevékenységi kör egyes elemeit valójában nem gyakorolja a cég, azok inkább csak jövőbeni elképzeléseket rögzítenek. Ugyanakkor a munkacsoport azt is megállapította, hogy a versenytilalom hatálya alól nem vonja ki magát a távozó munkavállaló azzal, hogy a konkurenciánál más munkakörben helyezkedik el, hiszen tudását, tapasztalatát így is viszi magával új munkahelyére.
A munkáltató a munkaviszony megszűnéséig állhat el a megkötött versenytilalmi megállapodástól.
A tanulmányi szerződésben – a jelenlegi szabályozás szerint – a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok idejére támogatást nyújt, a munkavállaló pedig azt, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat elvégzi és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig – legfeljebb öt évig – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
A tanulmányi szerződéssel összefüggő perek száma csökkenő tendenciát mutat. A kúriai munkacsoport többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy határozott idejű munkaviszonyt a tanulmányi szerződés nem hosszabbít meg. Tanulmányi szerződésnek lehet tárgya olyan képzés is, amely magasabb képesítést nem ad, csak új ismereteket, például egy tanfolyam. Az új végzettségnek megfelelő munkakör csak akkor jár, ha ezt külön kikötötték a tanulmányi szerződésben.
A kúriai munkacsoport elemzése alapján véleményt adott ki a Kúria Közigazgatási-Munkügyi Kollégiuma, amely kimondja: “a versenytilalmi megállapodás feltétele, hogy ahhoz a munkáltatónak számba vehető, jelentős gazdasági érdeke fűződjön”. A vélemény rögzíti többi között azt is, hogy a versenytilalmi megállapodásban “tiltott tevékenységi körnek megfelelően körülírtnak kell lenni ahhoz, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit védje, de nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét”. A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban pedig többi között azt írják, hogy “a fél a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna”.
Mészárosné Szabó Zsuzsanna elmondta: a munkacsoport mintegy 100 – versenytilalmi, illetve tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos – lezárt bírósági ügyet vizsgált. Sok esetben ezek a munkaügyi perek jogviszony megszüntetése, vagy elszámolási vita miatt indultak, és csak a per során vetődtek fel a munkacsoport témájához szorosan tartozó kérdések.
A szakember hozzátette: a versenytilalmi és tanulmányi szerződéseknél nincsenek nagyobb jogértelmezési viták, ellentmondó ítélkezési gyakorlat, a munkacsoport felállítására elsősorban azért volt szükség, mert régen volt már átfogó vizsgálat ezen a jogterületen.
MTI
