Vasárnapra virradóan felmászott egy eddig ismeretlen férfi Székesfehérváron, a Városháza téren található lovasszoborra, és az azon található kardot letörte.  

A rendőrség keresi a felvételen látható személyt.

A Székesfehérvári Rendőrkapitányság munkatársai kérik, hogy aki felismeri a férfit, jelentkezzen személyesen a Székesfehérvári Rendőrkapitányságon, vagy hívja a 06-22/541-600-as telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában ingyenesen hívható 06-80/555-111 Telefontanú zöldszámán, továbbá a 107-es, vagy a 112-es központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

Megjöttek a fehérvári huszárok…

Az 1939. december 9-én avatták fel a gyönyörű Pátzay-szobort, története azonban jóval korábban kezdődött. Az 1925. december 10-én felavatott, Kallós Ede által megformált 10-es huszárok emlékművét, mely a Megyeház téren (ma Szent István tér) állt, maguk a 10-es huszárok szerették volna újabb alkotásra cserélni. Meg is rendelték a szobrot, mely 1937-re el is készült. A szobor tökéletessége ellenére nem nyerte el a fehérváriak tetszését. Problémát jelentett a lovas meztelensége, mivel a Megyeház téren állt a Ferenc József Nőnevelő Intézet, ezért Bilkei Ferenc plébános 1937. április 28-án kifogásának adott hangot a szobor elhelyezésével kapcsolatosan. A szobor végül azért maradhatott, mert vitéz Kozma Miklós titkos tanácsos elvitette volna Kaposvárra a szobrot, és ezt már nem hagyták a fehérváriak. Közben már készülőben volt a város másik hatalmas lovas szobra, Sidló Ferenc életének legfőbb műve, a Szent István-szobor. Ez utóbbi elhelyezési problémái miatt használták a Nemzeti Színház díszítői által készített méretarányos papírmaséból készült kulisszát. Többszöri próba után döntöttek úgy, hogy megcserélik a két alkotást, Szent István szobra kerül a Megyeház térre, a 10-es huszárok emlékműve pedig a Városház térre.

Az alkotást végül 1939. december 9-én avatták fel. Az avatáson Ermannsdorff Ottó német birodalmi követ, Hóman Bálint (maga is 10-es huszár), Csitáry G. Emil polgármester mondott beszédet. Az alkotás a huszárezred ajándéka volt a városnak. Az ezred ekkor a limanovai csata 25. évfrodulójára emlékezett. Mackensen tábornok ugyanekkor ünnepelte 90. születésnapját, így a lovas szobor mögött a Városháza épületének falába beépítve egy ember nagyságú márványtábla (esztergomi vörös márványból) került elhelyezésre, melyen az ezredtulajdonos tábornok 1935. évi látogatásáról emlékeztek meg. A táblán Mackensen tábornok domborműve volt látható, melyet szintén Pátzay Pál készített. Ez a tábla sajnos a II. világháborút követően eltűnt, mind a mai napig nem bukkantak nyomára. Az avatáson Pap Lázár állt díszőrséget az alkotás mellett, régi huszárruhájában, melyet megőrzött.

Az alkotás talapzatának négy oldalán olvasható feliratok:
Elöl: 1741 1918
Bal oldalon (szemből nézve): A magyar erő és vitézség jelképe vagyok. A tízes huszárok dicső múltjának és hősi halottainak emlékére emelt a bajtársi kegyelet. Az ezred szelleme örökké él.
Jobb oldalon (szemből nézve): A 10 közös huszárezredet 1741-ben Pest vármegye állította. A világháborúban Mackensen huszárhoz méltó vitézséggel véreztek soraiban Baranya, Fejér, Somogy és Tolna fiai.
Hátul: Brunn • Kolin • Leuthen • Martinestie • Aspern • Wagram • Magenta • Solferino • Königgratz • Komarow • San Wyslok • Szczurova • Limanowa • Chocimierz • Zaleszczkykj • Dunirow • Rudka-Budka • Korytnica • Asiago • Czokanestie • Gyimes