Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet, büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén.
“A mai nap történelem” – mondta a rabbi az eseménynek otthont adó Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél. Hozzátette: tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak. “A tóra befejezése, az utolsó betűk beírása saját kézzel mindig örömesemény, de itt Budapesten különösen nagy örömünnep” – fogalmazott Köves Slomó.
A rabbi beszédében emlékeztetett, hogy a természet rendje szerint a víz, a folyó mindig az életet szimbolizálja. Hetvenöt évvel ezelőtt azonban, 1944-ben, az ember eltévedésének és bűneinek okán a világ elromlott, már nem volt többé tökéletes, és a víz, a Duna sem a tökéletességet, az életet szimbolizálta, hanem a halált.
“Ma azonban azért vagyunk itt, hogy a világot visszaállítsuk a normális medrébe, a víz újból az életet szimbolizálja” – mondta a rabbi. Hozzátette, hogy a magyar zsidó közösség végre szabadon, büszke és emelt fővel élheti meg saját identitását, tanulhatja és ismerheti meg saját hagyományait, és ezt az örömet a többségi társadalom tagjaival is meg tudja osztani.
Köves Slomó szerint Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet. Hozzáfűzte: habár fizikai atrocitások nincsenek – és ebben lassan egyedülálló Magyarország -, a szívekben és a fejekben még mindig ki kell nyitnunk a kapukat és ablakokat. Meg kell ismertetni a saját hagyományainkat és egymás hagyományait, szokásait – emelte ki.
“A mai eseményt annak szenteljük, hogy egyszerre mutassuk meg: büszkék vagyunk a múltunkra, büszkék vagyunk a hagyományainkra és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek” – zárta gondolatait a rabbi.
Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, számára személyesen is jelentős a Duna-parti emlékmű, mert pótolja az emlékeket. Felidézte, hogy az alkotóknak, Can Togay filmrendezőnek és Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművésznek az volt a céljuk, hogy az ott maradt cipőkkel megidézzék a múltat, hogy szülővárosuk rejtett emlékezetéből, tudatalattijából felszínre hozzák mindazt, ami történt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik budapesti látogatásakor mondott beszédéből idézve Fónagy János elmondta, hogy a zsidó nép olyan mint egy különleges fa, nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek az ágai. Ennek a jövőnek az irányába növekednek már évezredek óta azok az erős és élettel teli hajtások, amelyekből a magyar nemzet részeként Európa második legnagyobb zsidó közössége fejlődött ki – fogalmazott az államtitkár.
Rámutatott: “a zsidóság számára Európában Magyarország biztonságos hely, hazánkban ma reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a közel hatezer éves szellemi és lelki örökségre. Ennek az örökségnek az ápolása, a jövő nemzedékeinek való átadása a zsidóság fennmaradásának a záloga”.
Az Izraeli Rabbinátus és egész Izrael állam képviseletében megjelent Eliezer Simcha Weiss főrabbi arról beszélt, hogy bár az embereket meg lehet ölni, az ideológiát, a szellemiséget nem, az tovább él.
Méltatta beszédében a magyar-izraeli szoros kapcsolatokat és barátságot, a két nemzet egymás iránti tiszteletét.
A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.
MTI
