Vécsey Károly honvéd tábornok jelentése a hadügyminisztériumnak a vár ellen intézett 4-i támadásról.
***
5ik hadtest. Gróf Vécsey Tábornoktól
A hadügyministeriumnak, Aradon
Főhadi szállás Temesvár előtti Vadászerdő. 1849-ki augusztus 5én.
Folyó hó 4én tartott hadi tanácskozmányban egyetértőleg elhatároztatott, hogy az ellenség estvéli 8 3/4 órakor négy részről megtámadtatván, az ellenséget első sáncolt vonalából kivervén, azt, és a canálist elfoglaljuk; és ha lehetséges az ellenséggel egyetemben vonulandunk a várba.
A szükséges rendelések megtörténvén estvéli 8 órakor a jeladatra ágyú telepeink, a bombák, gránátok és golyók százait hányták, rész szerént a várba, rész szerént pedig az ellenség ágyú telepeire. Még a röppentyű telep hasonlóag egész erélyel működött.-
8 3/4 órakor a csapatok rendelt helyeiken megérkezvén, a csatár lánc “éljen a magyar”! jel felkiáltással rohammal támadá meg az ellenség előőrseit. Mind pedig a megtámadás négy felől egyszerre a legnagyobb eréllyel történt, az ellenség azonnal megfutamodott, és csak a Canalisban lévő víz átlábolása okozá, hogy honvédeink a futamodó meglepett ellenséggel egyszerre nem juthattak a vár kapujához.
A gyár, és Josef város részekről honvédeink, egész a vár kapuig előhaladtak.
Az ellenség első elsáncolt vonala, és a Canalis hatalmunkban van, melly erős positio hatalmunkba való léte erősen nyughatatlanítja az ellenséget.
Kellemes kötelességemnek vélem megemlíteni, hogy honvédeink dacára az ellenség borzasztó ágyúzásának, mind megannyi hősök vezettetvén tisztjeiktől a legnagyobb elszántsággal rohantak a vár sáncai felé. A mellyből azon kellemetes meggyőződést szereztem magamnak, hogy kevés napok elfolyása alatt, a 3ik paralellbe előjutván, és ostromágyú telepeket megtarthattam, Brechet lövettem volna, és a vár azonnali bevétele kétséget nem szenvedhete.
Ezen roham alkalmával erélyel bátor magok viselete által magokat kitüntették Erdőffy őrnagy, Gremsperger, Murányi, Ferenczi és Bíró László százados urak, nem külömben, Nagy Károly, Sikor és Mócsi hadnagyok.
Nyolc honvédek estek el a csatatéren, megsebesültek pedig három főtisztek, u. m. Mocsik, Hauke, és Sikor hadnagyok, 2 őrmester, 6 tizedes, és több mint 40 honvéd.
Nem titkolhatom el, mert kötelességem a ministeriumnak, egész őszinteséggel feljelenteni, hogy az ágyú telepek és két zászlóalj, Aradra való átszállítása, itt a seregre úgy, mint a népre is erősen lehanguland hatott, a mellynek ügyünkre előre nem látható kellemetlen hatása lehet.
Egyébbaránt ha a ministerialis parancs következténél, csak ugyan minden ostrom ágyútelepek elküldetnek, úgy sükernélküliekké válik azon tetemes költséggel járó munka, melly a vár körül tétetett. És a melly elhagyatván, új védsáncokúl szolgálland az ellenségnek.
Mind ezeknél fogva, egész tisztelettel kérem a ministeriumot, miszerént a fenntebb érintetteket, méltó figyelembe venni méltósztatván, rosszalni nem méltósztassék, hogy 6 30fontos mozsarat azon hozzá tétellel hátra tartok, hogy azokat mulhatatlanul szükségelendő esetben 10 óra elfolyta alatt mindég Aradra át szállíttathatom.
Vécsey h. tábornok
***
HL 1848/49: 42/14.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat.
KAW SchA AFA KiU 187. fasc. 1849 – 8 – 72.