Az aradi vár cs. kir. helyőrségének kapitulációja.

***

Kapituláció
melyet egyrészt a magyar kormány és a Temesvár-aradi ostromsereg parancsnoka, gróf Vécsey tábornok úr 1849. június 3-án az aradi vár helyőrségének javasolt feltételek, másrészt a vár haditanácsának és teljes tisztikarának az ezekre hozott határozatai alapján 1849. június 24-én megkezdődött tárgyalások következményeként mindkét fél teljhatalmú aláírott parlamenterei által 1849. június 28-án kötöttek és elfogadtak.

Először
Az aradi vár cs. kir. helyőrsége 9 havi védekezése során tanúsított hősiességének, rettenthetetlen és megingathatatlan kitartásának az elismerésével, amely katonai tulajdonságokat magának az ellenségnek is becsülnie kell, ennek a vár-helyőrségnek a magyar kormány és annak meghatalmazottja a tárgyalások során előmutatott korlátlan teljhatalma értelmében a magyar nemzeti becsület szavatossága mellett biztosija egy becsületes kapituláció feltételeit és törvényesen garantálja azokat.

Másodszor
A várparancsnok úrnak, valamennyi tiszt úrnak és az egész helyőrségnek, továbbá az aradi vár minden lakosának és azok családjának biztositja az életét és a személyi tulajdonát, a visszamaradó polgári egyének teljes közkegyelmét és büntetlenségét az 1848. szeptember 19-étől a mai napig kifejtett tevékenységért, továbbá a keresőképességét itt vagy az ország más helységeiben.

Harmadszor
A teljes várszemélyzetnek engedélyezett a szabad elvonulás, éspedig: teljes felszereléssel, felső- és oldalfegyverrel és fejenként 10 éles tölténnyel; 2 darab 3fontos tábori ágyúval és egy megrakott lőszeres kocsival, égő töltéssel; az ulánusok lóháton, előre szegezett pikákkal; a főtiszt urak kivont karddal, valamennyi kitüntetéssel és zeneszó* mellett vonulnak ki a várból egészen Újaradon túlig, ahol a legénység őrmestertől lefelé a szabad mezőn leteszi a fegyvereket, amelyek a magyar kormány tulajdonában maradnak.

Negyedszer
Valamennyi tábornok, törzs- és főtiszt úr megtartja az oldalfegyverét.

Ötödször
A lelkészeknek és a várban található polgári egyéneknek, akik ezt óhajtják, engedélyezett a szabad elvonulás.

Hatodszor
Az elvonuló tábornok, törzs- és főtiszt urak írásos becsületszavukkal, a legénység azonban eskü által kötelezik magukat arra, hogy 6 hónapig nem harcolnak Magyarország ellen.

Hetedszer
Minden löveg és egyéb fegyver lőszerrel együtt, és általában mindennemű hadianyag és kincstári vagyontárgy a várral együtt a mai naptól folyó év július 1-ig leltárszerűen átadásra kerül, és ezáltal a magyar kormány tulajdonában marad.

Nyolcadszor
A hadi- és politikai foglyok kölcsönösen kicseréltetnek, és mindkét fél átállói amnesztiában részesülnek.

Kilencedszer
A vár-helyőrség Magyarországon át Stájerországba veszi a legközelebbi útját, és tisztességes kiséretet, valamint a szükséges szállító eszközöket és ellátást az útjukon Magyarországon keresztül a magyar kormány biztosit és szolgáltat ki számukra.

Tizedszer
A fenti kilenc pont részletes kifejtését, valamint a vár folyó év július 1-ével megkezdendő átadásának és átvételének a közelebbi részleteit a kapituláció mellékelt egyezményes függeléke tartalmazza, amit az említett meghatalmazott a mai napon zárt le és irt alá, és éppen olyan jogerővel bír, mint a kapituláció.

Tizenegyedszer
E tíz kapitulációs pont érvényben tartását az egész magyar nemzet és annak kormánya nevében az alulírott teljhatalmú parlamenterek garantálják.

Ebből a kapitulációból, az egyezményes függelékből és annak mellékletéből hét teljesen egyező eredeti példány készül, és ebből 4 példány a magyar meghatalmazottaknak, 3 példány a vár meghatalmazottjának adatik át.

A kölcsönösen átnyújtott meghatalmazások kicserélése és betekintése után ezt sajátkezű aláírásukkal és magánpecsétjükkel** igazolják.

Aradon, 1849. június 28-án.

A magyar kormány részéről
Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos
Gróf Duschek százados
Gróf Vécsey tábornok úr, és az ostromsereg parancsnoka részéről
Baudis magyar őrnagy hadtest-karsegéd.
Ratifikálta: gróf Vécsey tábornok
A vár-helyőrség részéről
Friedrich Dietrich von Hermannstahl, a cs. kir. 41. sorgyalogezred főhadnagya
Ferdinand Mader, a cs. kir. 13. határőrezred századosa
Michael Szaninger*** százados, a helyőrség tüzérparancsnoka
Vitalis von Lepkowski mérnök-százados
Georg Baron Berger, a cs. kir. Prinz von Preussen 34. gyalogezred őrnagya.
Ratifikálta: Berger altábornagy

***

HL 1848/49: 31/83e.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 189. fasc. 1849 – 13 – 116e.
*Az iratban: klingenden Spiele.
**Valamennyi pecsét fekete színű.
***A név olvasása bizonytalan.