Bayer József honvéd ezredes jelenti Görgei Artúr tábornoknak, hogy Klapka hadműveletei nem egyeznek a Táborkari Központi Iroda hadműveleti terveivel, aminek hátrányos következményei lehetnek a Duna jobb partján tervezett hadműveletekre nézve. Kéri az egyes parancsnokok és a Központi Iroda közötti viszony tisztázását.

***

A harcoló hadsereg vezérkari főnökétől
Görgei tábornok hadügyminiszter úr és hadsereg-főparancsnok úrnak Pesten

Átküldve Klapka tábornok úr legújabb levelét bátorkodom a tartalmára vonatkozóan megjegyezni: Klapka tábornok úr eddig teljesen ignorálta a Központi Irodát, amennyiben a 7. és a 8. hadtest parancsnokaként sem hadműveleti, sem pedig hírszerzési vonatkozásban nem küldött értesítéseket.

Hogy ez a semmibevevés a hivatal főnökével szembeni bizalmatlanságból fakad-e, vagy a rendfokozatbeli különbség idézi-e elő, bár nincs világosan kifejezve, azonban a hivatal fennmaradásához oly fontos, hogy minél előbb ki kell mondani.

Értesítve az új hadműveleti tervről, és mind az ő, mind a Kmety-hadosztály önállóságát méltányolva, Klapka tábornok úr az utolsó által hirtelen akadályozva érzi magát a saját tervei kivitelezésében.

A hadműveleti terv azonban, amely elnyerte a hadügyminiszter úr szentesítését, semmilyen egyéni tervet sem ír elő a 7. és a 8. hadtest számára. Mindkettő egyes egyedül az elfoglalt állásuk megtartását és lehetséges védelmét kapta feladatul, és csak arra kapott jogosítványt, hogy a törzshelyük előtti egy menet távolságban lévő ellenség nyugtalanítására készíthet parancsot a saját belátása szerint.

Ezzel egyetértve vette át Klapka tábornok úr a várparancsnokság mellett a fővezérletet e két hadtest felett. Az első jelentései a kiterjedt győri állások tarthatatlanságáról és az újabb tudósítások az ellenség hadmozdulatairól a Felső-Rábán és a Gyöngyös*-pataknál szükségessé tették a Kmety-hadosztály közelebb hozását a Rábához és az összeköttetés megteremtését a 7. hadtesttel. A két csapattest összekapcsolása magában foglalja ugyan egy ellenséges támadás vagy egy saját felderítés esetén a kölcsönös támogatást, semmi esetre sem tartalmazza azonban a kisebb sereg alárendelését a nagyobbiknak. Annál kevésbé, mivel a parancs a Kmety-hadosztály számára a 7. hadtesténél sokkal hosszabb hadműveleti bázist szab meg, és ezt meg kell tartani a tartalék hadtest felállításáig Sümegnél, hacsak nem akarjuk, hogy az egész állás a Felső-Dunánál és a Vágnál rövidesen tarthatatlanná, – és következésképpen a támadó hadművelet lehetetlenné váljék.

Ha tehát Klapka tábornok úr a hadműveleti tervet másképpen értelmezte, vagy, hogy felemás állapotából kilépjen, módosítani kívánja a hadműveleti tervet, akkor nem szabad a Központi Iroda terhére róni, hogy a diszpozíciói a tábornok úréival nincsenek mindig összhangban. A Központi Iroda szorosan tartja magát a szentesített hadműveleti tervhez és míg az övé marad a felelősség a hadműveletek helyességéért, addig semmi körülmények között sem tudja a különálló parancsnok urak hangulatára ráhagyni olyan parancsok hozatalát, amelyek ellentmondásban állnak az övéivel.

Ha hadügyminiszter úr azonban további megfontolások alapján megváltoztatná a legközelebbi hadműveleteink tervét, és a Kmety-hadosztályt is Klapka tábornok úr parancsnoksága alá helyezné, akkor befejezettnek tekintem a Központi Iroda tevékenységét a jobb oldali Duna-part hadműveleteiben, mivel majdnem teljes bizonyossággal előre kijelenthető: Klapka tábornok úr minden parancs ellenére a Moson és Kapuvár felé irányuló előnyomulást fogja megvalósítani.

Hogy egy ilyen manővernek milyen hátrányos következményei vannak ránk nézve, és hogy mennyire az ellenség szándéka, hogy bennünket ezen az úton kényszerítsen előnyomulásra, azt a hadügyminiszter úrnak már előadtam.

Bátorkodom még hozzáfűzni, hogy az ellenség jelentősen megerősítette csapatokkal az állásait a Gyöngyös-pataknál, és egy átkarolással Sárvárnál a Balatonig az egész vidék 3 menettel ismét a kezébe kerül, miáltal csapataink számára a Duna jobb partján nem maradna más állás, mint az elsáncolt tábor Komáromnál, következésképpen a Duna középső szakasza idő előtt kiszolgáltatottá válik.

Mivel ez az eredmény teljesen az egész ország érdekei ellenére van, ezért kérem a hadügyminiszter urat, hogy mihamarabb végérvényesen nyilatkozzék az egyes parancsnok uraknak a Központi Irodához fűződő viszonyáról, hogy erre a kijelentésre alapozva határozhassam meg a jövőbeni cselekvésmódomat hazafiúi kötelességeim és becsületem szerint.

Bayer ezredes

***
HL 1848/49: 33/22.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: 185. fasc. 1849 – 6 – 150.
* Az iratban: Ginsz. Bár Kőszeg német elnevezése is Güns, itt azonban félreérthetetlenül a Gyöngyös-patakról van szó.