Szétguruló üveggolyók pattognak a földre
Koppanásuk ereje töri meg a csöndet…
Csattanón, zölden, pirosan és kéken,
Fénylőn dobbanva, új életre kélnek!

Halkulón simulnak a padlón tova,
Néha megrezdülve, irányt váltva..
Utánuk nyúlnék, de már nem lehet!
Csillogásuk játéka, a pillanatba veszett!