Kérdezted-e valaha
Mért vágyik a gólya haza?
Hogyha járt is nyugaton
Messzi – messzi tájakon?

Ha látott is bérceket
Vad erdőket magos hegyet…
Lakott sokszor oly vidéken
Hol lába előtt hevert minden.

Ha szeretettel fogadták is
S közel volt tán még a láp is.
Mégis, midőn tavasz jő
Újra itthon terem ő

Nem fogadták szívesen
Csupán néhány „öreg” helyen
Messzi voltak a békák is
S üldözték a testvérek is

Szíve mindig haza hozta
Itt született, itt van hona!
Nem kell néki más vidék
Ehol élt egy egész gólyanemzedék!

E tájékon édesebb a víz
Szebb az éj, melegebb a tűz
Ide vágyott életében
Itt halt is meg, a testvérek körében

Midőn az utolsókat rúgta
Halkan –csak ennyit bírt a torka-
Ki mondta, mit gondolt
Hangjában nagy szeretet volt

Bár kilöktetek, csúfoltatok
Mert erdélyi GÓLYA vagyok
Ti mégis testvérim vagytok
Hát tudjátok: megbocsátok!

Budapest 2010-03-01