Szállj, szállj Turulmadár,
Hegyen s völgyön át.
Ismerd meg mostan néped,
Diadalittas dalát.
Szállj felénk a Felvidékre,
Gyötrődünk eleget érte.
Legyen ennek már vége,
S az emberek közt béke.
Repülj Turulmadár,
Végtelen hegyek felett.
De óh Isten nem adta,
Hogy szállhassak veled.
Fejeden magyar korona,
Az uralkodásod szimbóluma.
Lábaidnál kard hever,
Amely így véres jel.
Óh mennyi harc után,
Lett ilyen e nemzet.
Tedd jobbá Turulmadár,
Hogy méltó legyen a neved.
S MAGYAR, ha sorsod rosszra fordul,
Ne feledd az éjszaka,
Odafentről, magyar égből,
Lenéz a nép Turulmadara.