Nyolcvannyolc éve búsan bolyonganak
A hősök, kik értünk küzdöttek.
Magyar földbe temették testüket,
Sírjaik felett mégis idegen szavak hangzanak.

Nyolcvannyolc éve szégyen égeti arcukat, A lelkek kinevetik a hős harcosokat.
Több emberöltő óta tűrjük már,
Hogy magyar földön idegen jár!

Miért tetted ezt Istenünk,
Hogy nem csak eltűri nemzedékünk,
De megszokta csonkaságát,
Nem is ismeri már igazi hazáját!

Mikor székely embert lerománoznak,
Délvidéki magyarokat szerbnek mondanak,
Felvidéki testvéreink szlovákok,
Kárpátalján élnek az ukránok?

Térj észre csonkaországi magyar!
Lehet, sőt lassan biztos az,
Hogy igazabb magyarok ők,
Mint amilyennek te hiszed magad!

2009.02.01.