Hatalmas Ország! Fogadd üdvözletem.
Köszöntlek, mint hazátlan koldusok –
– De kedvem mégis merész-gazdag nekem,
Mert lelkem kútjából nagy hit buzog.
Pokol tornácán is e Hitben éltem:
Ezzel telítve rongyos tarsolyám:
E kincset hoztam, ahogy ide értem:
Könnyek között hagyta azt rám Hazám…

Egy ősi hősi nép szíve ver bennem,
Mély ezer véres sebtől fáj, sajog:
Ebben hoztam lángoló honszerelmem,
Mi világit, vakít, mint csillagok…
De hoztam: legyilkolt mártírok jaját,
Meggyalázott szüzek könnyzáporát,
Aggok, özvegyek, árvák sóhaját,
Az éhség, szenvedés kínos torát…

Hoztam: egy meggyötört népnek sikolyát
Papok, apácák vég-hörgéseit,
Ledöntött templomok síró robaját:
Gyász és halál hét szörnyű éveit…
Muhi és Mohács vad jaját hoztam el,
Mely nagyobb Ninive s Popejinél –
Amiért sajgott hajdan a szumir kebel:
Ur város romjait is elvivém…

S Dareios palotájának romjait:
Szárgon király várának tört kövét:
Karthagó szétzúzott aranybornyait,
Trója elrabolt kincsét, ékkövét…
Hoztam Herculaneum szörnyű gyászát,
Ahol gazdagon aratott a halál:
Amenhotep fáraó bús vérnászát
Napvárosának ledöntött falán…

Jaj!Telítve minden gyásszal tarsolyám,
Amit kiagyalt Sátán és Pokol,
Teremtés óta, évszázadokon!
…De ha siralommal telt is tarsolyám
Szívemben hoztam mégis szent Hitet,
Mely erős, mint a Biblia és Korán
A Talmud, a Védák – miket hiszek

– E Hit hozott a nagy Óceánon át
Hozzád: Szabadság, Igazság hona,
Új Ígéret Földje, gazdag Ararát,
Ember-méltóság, Demokrácia!
Égvívó fáklyaként lobog a hitem:
Magasabb, mint a Szabadság Szobor:
A sír szélén gyújtotta fel Nemzetem –
– Elhoztam. S most Feléd lobogtatom.

Lássad és halljad, Te óriási Nép:
Attila, Cézár hadánál nagyobb –
Tollamba fáraók harsonája tép,
Szívemből koldus könyörgés sajog:
Minden hű magyar utolsó reménye
Te vagy csak Kálváriánk csúcsfokán:
Mint szalmaszál a fuldokló kezébe:
Balzsam-kenet haldokló homlokán…

Könyörgök hát Hozzád, – Népem Nevében –
Hazátlanul, könnyben könyörgök én:
Ne engedd pusztulni Ördög kezében
Mindszenty Népét a bűn éjjelén!
Mentsd meg! Mentsd vérző, hősi, büszke fajtám
Ki Nyugatot védte tíz századon
És szent Ékszer volt sebes, dacos arcán
A Krisztus-tövis, mit nyert harc-toron

Sátán kezéből ragadd ki népemet
-Térdelve kérlek, sikoltva búm során:
És vezesd vissza Jézushoz, Kit szeret,
A Demokrácia ős, szent Jogán!

Atlanti Óceán, 1951.