Vérvörös arcomon, vérvörös cseppek
Csak előre, a társaim kérdőjelként követnek
Kutyák ugatása, fegyverek gyilkos hangja
Ne nézz hátra, mert egy golyó csak ezt várja
Hófehér erdőben, hófehér arcom
Egyedül maradtam, lesz ki enni, adjon?
Fagyot gyökerek, most én is vadra vadászom
S egy barlang falára, a fejemet hajtom
Zöld fűben, hemperegve, zöld arccal
Tócsába nézve, találkozás egy csontvázzal
Országhatár, átlépjem-e vagy ne?
A tavasz újabb tavaszt hozz-e?
Magyarföld és más föld küszöbén
Más is megtette, most megteszem én
Távolodik a távol, távolodik a hazafelé
Idegenből így válok idegenné
De a vérem gúzsba köt, nem enged el
De még mindig az ördöggé a hely
Villáján karóba húzva egy turulmadár
Családokat nyel el a lávás ingovány
A dobozban maga az ördög, hófehér
Feje felett a glória, neki ennyit érâ026.
Sok vak még mindig csak bólogat
Ősök sírjánál, álszent a szónoklat
Szabadságom mezejét keresve
De csak szép emlékekre lelve
Mert a mezőn, csillagos szálloda
A szomszéd pad: hajléktalan palota
Újra Magyarföld és más föld küszöbén
A döntés hajója, az érvek zavaros tengerén
Tudom, nem lennék, se kevesebb? se több
Tudom, egy hazám van és lesz: Magyarföld!
2007. 10. 21.