Emeld fel a fejed, nézz büszkén az égre,
ne sírj, magyar, ne sírj, nemsokára vége!
Lesz hazádnak újra örök boldogsága,
ráébredt már néped az igaz valóságra.
Ne tűrd tovább, ne tűrd, a zsarnok rabigát,
a Felvidéktől Fiuméig tiéd, miénk a világ!
Sólymok gyülekeznek a Kárpát-medencében,
tudja, érzi már a bűnös, a Trianon szégyen!
Ne sírj, magyar, ne sírj, sok már a harangszó,
a Szent Korona népe, s a Haza nem eladó!
Vörös csillag izzik dekadens fejekben,
feltámad a hit az elnyomott Nemzetben!