Lezárult a 2009-es sasszámlálás Magyarországon, amelyen szakavatott madarászok az ország minden olyan területét átvizsgálták, ahol sasok fészkelnek vagy telelnek. Kiderült, az országban sokkal kevesebb a sas, és a nagy hideg a ragadozó madarakat sem kíméli. Az északi országokból télre a melegebb éghajlat reményében hazánkba érkező telelő is sokkal kevesebb.

Országos sasszinkronnak nevezik a megfigyelést, amelyen a szakemberek azonos időben átvizsgálják a sasok szempontjából legjobb táplálkozó és fészkelő területek környékét. “Elsősorban a magyarországi sasállományt ellenőrizzük ilyenkor, de vannak olyan területek, ahol a többi ragadozó madarat is megfigyelik” – mondta az Indexnek Nagy Károly, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Monitoring Központjának vezetője. A megfigyelők 2.5 x 2.5 kilométeres négyzetekre osztották a területeket és távcsövekkel figyelték a ragadozókat.

A MME a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve, idén januárban már hatodik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását, idén 250-en vettek részt. A felmérés csupán az ország 7 százalékát érintette, azonban ez lefedte a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így a nálunk telelő állományok egy jelentős részét sikerült számba venni.

A leggyakoribb sasfaj a korábbiakhoz hasonlóan a rétisas volt (325-335 példány), amelyet a parlagi sasok követtek (93-94 példány), valamint a ritkaságnak számító szirti- (3 példány) és fekete sasok (1 példány) néhány egyedét is megfigyelték. További megfigyelt ritka ragadozómadarak között szerepeltek kerecsen- (30 példány) és vándorsólymok (5 példány), valamint vörös kányák (2 példány) is, de a leggyakoribb nálunk telelő ragadozómadár-fajok idén is az egerészölyvek, kékes rétihéják és a vörös vércsék voltak.

A korábbi évekhez képest több felmérő vett részt az akcióban, mégis jelentősen kevesebb sas került lencsevégre, írja az MME közleménye. Ennek egyik valószínű oka, hogy a decemberi-januári tartós hideg időjárás délebbre kényszeríthetett sok sast, valamint a felmérés hétvégéjén sokfelé köd nehezítette a madarak megfigyelését. A másik, ennél sokkal aggasztóbb ok lehet a sasok egyre erősödő illegális pusztítása. Az elmúlt három évben 65 sas került kézre mérgezés következtében, de a valós szám ennél lényegesen nagyobb lehet, így ez szintén közre játszhatott a példányszám csökkenésében.
Réti sas a leggyakoribb

Magyarország leggyakoribb sasfaja a réti sas a leendő költőterületek közelében tartózkodik decembertől, januárban már őrzi a fészkelő területét és február végén már tojásokat is rak. A réti sas a széles árterek közelében lévő zavartalan erdőállományok madara. Malomkerék nagyságú fészkét zavartalan területek öreg nyár, tölgy fáira építi. A réti sas leginkább sérült, sebzett vízi madarakkal (szárcsa , vadrécék), élő és elpusztult hallal táplálkozik.

A magyar puszták és vizes élőhelyek táplálékban gazdag és viszonylag biztonságos telelőhelyet biztosítanak a környező országokból érkező sasok számára is, így hazánk az egyik legjelentősebb sas-telelőterületnek számít Európában. Idén azonban az előzetes adatok szerint kevesebb sas érkezett hozzánk északról. “A leggyakoribb faj, a réti sasok vizes élőhelyek közelében telelnek, mert a tavakban találnak maguknak táplálékot. De most, hogy a legtöbb halastó be volt fagyva, máshova mentek” – mondta Nagy Károly.

Magyarországon körülbelül 180 pár réti sas lakik, közülük négy egyedet találtak a Rába mentén és a környező erdőségek közelében. Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója elmondta, idén először kapcsolódtak be munkatársaival a sasszinkronba, tizennégyen vettek részt a Vas megyei megfigyelésen. “Kevés a sas Vasban. Megyénkben több vizes élőhelyre, gazdagabb folyókra, holtágakra van szükségük az embereknek, de a réti sasoknak is. Az ember és a sas nem konkurense egymásnak. A célunk az, hogy minden egyes sasért mindent megtegyünk a sikeres fészkelés érdekében” – mondta Márkus Ferenc, majd hozzátette, elsősorban az árterek környezeti védelmére fognak koncentrálni a mérési eredmények alapján.

index

HunHír.Hu