A bejelentett lakcím számít majd ősszel, nem az állampolgárság, sem az, hogy ténylegesen hol él valaki.
Mintegy 114 ezer, nem magyar, de magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár is szavazhat az október 13-ai önkormányzati választáson, ehhez regisztrációra sincs szükségük.

Az önkormányzati választáson szavazati joga van a magyarországi lakcímmel rendelkező mintegy 26 ezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedettnek is.

Rájuk ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a magyarokra, így például ahhoz, hogy egy városban vagy községben jelöltté váljanak, nem kell az adott településen lakniuk. Ahhoz viszont, hogy jelöltet ajánlhassanak, nekik is ott kell lakniuk, tehát a lakcímüknek abban a választókerületben kell lennie. A magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehetnek részt, a nemzetiségi önkormányzati választáson nem.

A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok esetében azonban más a helyzet, ők – lakcím híján – nem szavazhatnak sem az önkormányzati, sem pedig a nemzetiségi választáson. Az önkormányzati választójog érdekessége ugyanakkor, hogy esetükben különbséget tesz az aktív és a passzív választójog között.

A lakcím nélküli magyar állampolgárok nem szavazhatnak, de rájuk szavazhatnak, ha jelöltként indulnak; ehhez kérniük kell, hogy regisztrálják őket a központi névjegyzékbe.

A lakcímmel nem rendelkező, magyar állampolgárságú hajléktalanokra ugyanezek a szabályok érvényesek, tehát a szavazáson nem vehetnek részt, de választhatóak.

MTI