A legnagyobb románok TOP 100-as listájának 98. helyén szereplő Iancu de Hunedoara 1456-ban ezen a napon hunyt el a mai Zemunban. Nyilván sokan rájöttek ebből, hogy Hunyadi Jánosról, a Magyar Királyság kormányzójáról, hadvezérről van szó, aki pestisben hunyt el Zimonyban. Az sem baj, ha a románok is így tesznek, csak ne feledjék el, hogy Hunyadi vér szerint részben, de politikai értelemben 100 százalékban magyar volt. Mai példával élve, mind Sárközy francia.

Ezzel a felütéssel nem hergelni akartam az olvasókat, hiszen, akik ismerik a Hunyadiak történetét, azok a jó pénzért bármit leíró Bonfini állításával ellentétben (ókori római) tudják, hogy a família román eredetű, de a vegyes házasságok és az asszimiláció következtében elmagyarosodott ( a millenium tiszteletére 1895-ben megjelent Magyar Nemzet Története is így ír róla) . Tehát Hunyadi János magyar volt, fia, Mátyás (61. a románok listáján) ugyancsak (bár utóbbi 6 nyelven beszélt, köztük vélelmezhetően románul is). Az más kérdés, hogy a románok románnak tartják mindkettőjüket, viszont nem annyira, mint sok magyar gondolja ( a listát Stefan cel Mare, vagyis Nagy István, moldvai fejedelem vezeti).

Na, de vissza Hunyadi Jánoshoz. A Délvidéken és Erdélyben óriási birtokokkal rendelkező főúr kiváló hadvezér volt, aki több nagy győzelme mellett sajnos legalább két súlyos vereséget is elszenvedett (Várna, Rigómező), mind a kettő döntő hatással volt a Balkán történetére, Magyarországéra pedig legnagyobb győzelme, a nándorfehérvári diadal, amelyet követte a gyilkos pestis járvány (több tízezer holttest, nyári kánikula) amely elvitte Hunyadit és Kapisztrán Jánost is.

A nagy hadvezért végakaratának megfelelően Erdélyben, Gyulafehérvárott temették el. Emlékezzünk rá tisztelettel. Az sem baj, ha a románok is így tesznek, csak ne feledjék el, hogy Hunyadi vér szerint részben, de politikai értelemben 100 százalékban magyar volt. Mai példával élve, mind Sárközy francia.

Kazy világa