Az állandósult, célirányos, a nemzeti portálok közül egyedül a HunHírt érintő támadások miatt kénytelenek voltunk egy új amerikai szerverre költözni. Most főleg nem adhatjuk fel, és reméljük, olvasóink is ezt gondolják, amikor sorsdöntő helyzetben van a magyar nemzet. Gyermekeink, unokáink sorsa dől el a következő időkben, ezért nem politikai erőkben, hanem a nemzetben kell gondolkodnunk. Nekünk. A HunHír következetesen azt az álláspontot képviselte és képviseli, hogy harapófogóba szorítottan, a minden felől jövő támadások miatt csak a parlamenti legitimációval rendelkező erők képesek javítani hazánk helyzetén, mert direkt forradalommal csak a totális idegen megszállást érnénk el. Ezért az kell, hogy a Parlamentben legyen képviselve a nemzet ügye. Alapelvünk szintén következetesen ugyanaz, mint amikor a magyarországi médiában elsőként létrehoztunk egy radikális hírportált. Nemzeti pártokra, valamint párt-, mozgalomfüggetlen nemzeti médiumra is szükség van, hogy végre rendezhessük közös dolgainkat.

Mi is többször jeleztük, önök is megszólaltak a kérdés megvitatásában, hogy szinte hihetetlen, hogy egy 15-20 ezres látogatottságú portál áll a támadások kereszttűzében, egy olyan médium, amelyet teljesen elhallgatnak más orgánumok, s amely létezéséről nem is tud még az ország radikálisnak mondott szavazótáborának legnagyobb része sem. Akkor miért pont a HunHírt kell kiiktatni? Minket nem ócsároltak, így nem csináltak reklámot nekünk a különböző hatalmon lévő erők, a liberális médiumok sem számoltak be fő híreik között minden egyes megnyilvánulásinkról, sőt számos esetben máshoz kötötték még azokat az infókat is, amelyek nálunk jelentek meg először.

Mégis jöttek a számítógépes és egyéb támadások ezerrel, mintha minden, egymással szemben álló politikai tábornak az lenne az érdeke, hogy a HunHír megszűnjön. Ráadásul még időben, a választások előtt. Ha valaki most erre azt mondja, a Hunhír HunHír-fóbiában szenved, akkor várjuk az értelmes és logikus választ a fentiekre. Ha annyira rosszak, ügyetlenek, politikai és szakmai nullák vagyunk, akkor miért kell bennünket támadni bárhonnan is, hiszen a gyenge, erőtlen ellenséget még ellenségnek sem szokták minősíteni. Ha meg mégsem vagyunk annyira gyengék, hírlopók, a magyar nyelvvel hadilábon állók, mint ahogyan jellemzi egyik szerzőnkön keresztül az egészt portált a leghíresebb nemzeti médium, akkor viszont csak egyre gondolhatunk. De túllépünk ezen.

Ami a legfontosabb: teljes mértékben azért harcolunk, hogy végre az adott lehetőségek közepette bekövetkezzen a változás Magyarországon, és a nemzeti kérdések kerüljenek előtérbe. Hisszük és valljuk, hogy nem rendszer-, csak csillagváltás volt, és azt képviseljük, hogy meg kell valósítani az elszabotált rendszerváltást a magyar érdekek szerint. Hisszük és valljuk, hogy a parlamentbe kell juttatni a nemzeti erőt, hogy végre megvalósuljon a magyar érdekvédelem. De most jelezzük, hátha megint kapunk egy jó kis támadást. Mi építeni, s nem rombolni akarunk, de visszamegyünk az elsíbolt alapokra. Azt támogatjuk, hogy a parlamentben valósuljon meg először a rendszerváltás ebben a politikai helyzetben. Ha százezrek vonulnának utcára, akkor természetesen nem tiltakoznánk, és nem akarnánk visszafogni őket. De amíg nincs olyan túlnyomó és látható többség, amely kőkemény, abszolút változásokat akar kikényszeríteni, addig parlamentben gondolkodunk, mint 2006-óta – szeptember 18. estéjét kivéve – töretlenül.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem teszünk meg mindent azért, hogy az átlagember hozzáállása, gondolkodása természetesen magyar legyen. Az első radikális portálként jellemeztük magunkat, mert ez az igazság. Most az emberek szemléletének alakulása, pozitív változása miatt azt a jelszót választjuk, hogy természetesen magyar. És ebben a két fogalomban minden benne van. A HunHír ezentúl is ott lesz minden jelentősebb megmozduláson és tudósít – objektíven. Minden szinten és mindenkitől kerüli és elveti a ferdítést, akár a jelenlegi kiosztás szerinti jobb-, vagy a baloldalt nézzük. Csak azt az egyet vesszük figyelembe, mi a nemzet érdeke, s nem azt, hogy most éppen egy pozitív változtatás kihez, melyik, politikai erőhöz köthető. Kimondjuk a véleményünket, a meglátásainkat úgy, hogy senki sem irányíthat bennünket. Munkatársaink többsége tíz-húsz, az 1989 -től kezdődő időszak politikai életében szerzett belpolitikai újságíró múlttal rendelkezik, a szakmai szamárlétrát végigjárva az országos médiumokban dolgozott belpolitikai újságíróként, politikai tanácsadóként, parlamenti tudósítóként. Olyan emberek is vannak nálunk, erősítik sorainkat, akik a saját politikai tapasztalatuk alapján jutottak el addig, hogy a magyar nemzet érdekeit kell mindenek felé helyezni, amikor egyes, magukat most politikai talentumoknak beállító emberek még a homokozóban építették légváraikat. Olyan emberek is írnak hozzánk, akik már a 90-es évek elején megismerhették a nyugati politikai kommunikáció rafinériáit, s végig tudják követni napra- és pártkészen az elmúlt húsz évet.

Összefoglalva tehát: Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy hazánk önálló, független, jó gazdasági körülmények között lévő Magyar Ország lehessen. Ezért tudósítunk, hírt szerkesztünk, infókat közlünk. De kimondjuk a véleményünket is. Ezzel lehet vitázni, el lehet fogadni, vagy el lehet vetni, ez mindenki saját döntése. Ha kell, mert úgy gondoljuk, hogy valami nem helyes, kritizálunk is, bárkit. Hogy milyen jogon? A húsz év politikai, parlamenti tapasztalata alapján. Újságíróink nem úgy csapódtak a nemzet szolgálatához, hanem éltek a választás lehetőségével. Azért, mert végigjárták az utat, ami az elmúlt húsz évet jellemezte, és a nemzeti politizálást választották. Önként, s nem anyagi megfontolásból. Mert az anyagiakról inkább lemondtak miatta. Építünk, ha kell bírálunk. És szolgálunk – természetesen magyarul, magyarként a hazánk, s nem más iránt elkötelezett magyarként, mert portálunk természetesen magyar.

a HunHír.Hu szerkesztősége

HunHír.Hu