Sikeres pályázatának eredményeként a múlt év végén a Duna Plazat is üzemeltető Plaza Centersé lett a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 66,79 százalékos része. A cég 4,6 milliárd forintért többfunkciós élményparkot létesít a szigeten. A szociálliberális városvezetés megbízásából a Városkutatás Kft. fővállalkozásában még 2002-ben elkészült Budapest városfejlesztési koncepciója és az ekkor elkészített szakanyag is foglalkozik a Hajógyári sziget továbbfejlesztésével, amelyben az Élmény Sziget elnevezés szerepel.

Úgy is mondhatnánk, hogy végre megvalósulnak a dolgok, amelyeket eltervez a városvezetés és szándéka szerint folytatódnak a bizonyos gazdasági tranzakciók, ingatlaneladások és hasznosítások, csakhogy nem vonatkoztathatunk el attól a ténytől, hogy a sikeres pályázó cég korábbi első embere jelenleg Budapest legnagyobb ingatlanfejlesztő cégének, a főleg a lakópark-építésekben jeleskedő Autóker Holding Rt.-nek az elnök-vezérigazgatója, Ehud Amir. A részvénytársaság tulajdonosa pedig az izraeli AP Enterprises ingatlan-befektető vállalkozás. A Plaza Centers szintén izraeli érdekeltségű. Hogy miért fontos mindez? A londoni Janes kutatócsoport szerint az állandósult háborús helyzet miatt egyre több magasan képzett, 30-40 év körüli személy távozik a zsidó államból, s célállomásuk egyike Magyarország. Tekintettel az arab-izraeli konfliktus kiszélesedésére, a fegyveres összetűzések fokozódására, az előrejelzések szerint a távozók aránya még az eddigieknél is magasabb lesz. A fent említett városfejlesztési koncepciónak van egy másik jelentős elképzelése is. Tudatosan folytatni akarják a kelet-európai és magyarországi zsidó kultúra reneszánszát, a megfelelő helyszínek biztosításával.

A Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. (HSZV) 66,79 százalékára tavaly tavasszal írták ki a pályázatot. Ez nem érinti ugyan a Sziget Fesztiválokról elhíresült Május 9. park területét, csak a sziget elején lévő 32 hektáros ipari- és irodaövezetet. A rendszerváltás óta hajókat nem építenek, a meglévő ingatlanokat főleg raktárként hasznosítják, de működik egy jachtkikötő is a helyszínen. A tavaszi tenderen 6,6 milliárd forint volt a limitár, de ilyen kiírás mellett nem érkezett ajánlat. A tulajdonos ÁPV Rt. az új pályázatot, amely a névértéken 2,38 milliárd forintos tulajdoni hányadot érinti, limitár nélkül írta ki, és tavaly decemberben már ki is hirdette, hogy a nyertes a Plaza Centers.

Az egykori ipartelep 32 hektárjából 55 ezer négyzetméter a beépített területek nagysága, ezeket főleg bérlet formájában hasznosították eddig. Ezzel kapcsolatosan vannak olyan információk, miszerint a HSZV egyszer sem kényszerült hitelfelvételre, árbevétele több száz milliós nagyságrendű volt, így áruba bocsátása gazdasági megfontolásokból nem volt indokolt. Az új tulajdonos egy Európában is egyedülálló szabadidőközpontot akar létrehozni a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) segítségével. A közös cégben az MKB tulajdonosként vesz részt. A területen található a 7,4 hektáros egykori római kori Hadrianus-palota, amire az államnak a régészeti védettség miatt 2008-ig elővételi joga van, így sorsa még ismeretlen.

Úgy néz ki tehát, hogy élménypark lesz a Hajógyári szigeten és ez a valószínűleg csúcstechnológiával valósítják meg, és csúcsárakon kínálják majd a szolgáltatásokat. Csúcsszolgáltatás csúcsfogyasztóknak  lehetne az újabb szlogen, de természetesen itt megjelenik az újabb kitétel, a pénz. A minimálbéren sínylődő a legmerészebb álmaiban sem gondolhat arra, hogy ilyen élményeket szerez magának, a lepusztított középosztálybeli sem lehet a kiválasztott célközönség.

Az élménypark egy projekt része, és ha hozzátesszük az említett Autóker Holding Rt. buzgó beruházásait, akkor látható, hogy az ő megfogalmazásuk szerint is egy új világ épül. Hogy kinek? Újaknak& De erről majd később.

Az 1949-ben alapított Autóker 1992-es magánosításáig meghatározó szerepet töltött be a magyar jármű- és alkatrész-kereskedelemben, majd a furcsa privatizációk időszakában ingatlan-beruházással bővítette tevékenységi körét. Négy évvel ezelőtt árverezés után 3,73 milliárd forintért került az izraeli AP Enterprises ingatlan-befektető vállalkozás tulajdonába. Ezt követően fő profilja az iroda-, raktár- és lakóingatlan-fejlesztések, -bérbeadások és -üzemeltetések lett. Beruházásai kiterjednek a logisztika, a távközlés és az energiaszektor területére.

Felépítették a 316 lakásos Cézár-Házat, és a közel 450 lakásos Kleopátra-Házat. A cég megszerezte a XIII. kerületi Dagály strandtól északra fekvő 20 hektáros Duna-menti területet, az egykori Foka-öblöt, ahol saját megfogalmazása szerint Újvilág néven több száz millió forint beruházással négyezer lakásos luxus lakóparkot hoz létre.

A teljes beruházás a tervek szerint pár év alatt megvalósul. Az első ütemben közvetlenül a Duna partján várhatóan 2006 decemberéig kivitelezik három összefüggő épület lakásait. Az épületek alatt mélygarázs kap helyet, az első emeleten pedig parkosított díszkert várja a kikapcsolódásra vágyó gazdagokat. A 40-től 85 négyzetméterig terjedő lakásokhoz tágas teraszokat terveznek, a legfelső szinten pedig exkluzív otthonokat teremtenek. A későbbiekre saját kikötőt, vízparti sétányokat, éttermeket, üzleteket képzeltek a környékre.

Ha rátekintünk Budapest térképére, és vizsgáljuk a Duna Plazatól a Hajógyári szigetig tartó már megvalósult, illetve tervezett beruházásokat, akkor láthatjuk, hogy területileg is egy összefüggő részt képeznek le, amelyben az elhelyezkedési arány szerint is központi helyet foglal el Újlipótváros, az egykoron a zsidó nagy- és középpolgárság lakhelyéül szolgáló területrész, illetve annak bővített változata.

Ha hozzátesszük, hogy a pláza- és lakópark-építésekben résztvevők közös vonása az izraeli kötődés, akkor nyilvánvaló, hogy kapcsolhatók ezek a beruházások azokkal a hírekkel, miszerint egyre többen kívánnak a zsidó államból át-, illetve visszatelepülni hazánkba. A már meglévő, magas árú lakóingatlanok közül sok vevőre talált már, és a tervezettekre is van szép számmal jelentkező. Az ingatlanpiac alakulását figyelve az viszont egyértelmű, hogy a lakásárak továbbra is nőnek, és a budapestiek közül egyre kevesebben tudnak megfelelni a követelményeknek. Vélelmezhető tehát, hogy a lakópark-építők és a szuper szabadidőközpont-létrehozók elsősorban a külföldi vásárlókra számítanak, Magyarországon, Budapesten, Európa kellős közepén.

A megfelelő lakó- és életkörülmények biztosítása azonban önmagában kevés lenne ahhoz, hogy mondjuk az izraeliek tényleg Budapestet válasszák célállomásul. A Budapest városfejlesztési koncepciójában szereplő multikulturális Budapest elnevezésű projekt azonban erre a kérdésre is megoldást nyújthat. Célként ugyanis azt határozzák meg, hogy egy sokszínű, sokkultúrájú várost teremtsenek, ahol a nyugati és keleti értelmiségiek kulturálódni és szórakozni vágyók egy kikerülhetetlen találkozási ponton töltik el szabadidejüket.

A koncepció kitervelői célként megemlítik a tradicionális magyar kultúra megtartását, de hangsúlyosan jelölik meg a különböző identitások, így kifejezetten a cigányság, a zsidóság, a balkáni művészetek, a modern és alternatív kultúra budapestiségét, a városképhez tartozását. Biztosítani akarják azokat a színhelyeket, ahol a megfogalmazásuk alapján ma még gyenge, de  és itt a lényeg  megfelelő támogatással felerősíthető kulturális teljesítmények otthonra lelhetnek. A multikulturális fejlesztés teszi élhetővé és állapotukat tekintve visszafordíthatatlanná azokat a fejlesztéseket, amelyek a belső kerületek rehabilitációját célozzák meg  közlik.

Itt akkor ne feledkezzünk meg az Autóker Holding Rt. 53 lakásos Heléna-házáról, amely már megtalálható a Deák Ferenc tér és az Andrássy út találkozásánál. Hasonlóképpen a belvárosban épül a patinás környezetbe illeszkedő Király Udvar, amely a pesti Broadway közvetlen szomszédságában 144 lakásnak ad majd helyet.

A multikulturális Budapest projektje tehát első körben a különféle etnokulturális kezdemények állandó élő központjainak kialakítását szorgalmazza, míg a másodikban az alternatív kultúrák és vele rokon szórakozási formák térbiztosítását szolgálja. Specifikus célként jelöli meg a balkáni népek kulturális eredményeinek, új törekvésének bemutatását és felkarolását, s megteremtenék például a szerb, a bosnyák, a román értelmiségiek találkozásának és kapcsolatteremtésének színterét. Úgy ítélik meg, hogy Budapest a nyugati kultúra legkeletebbre eső lelőhelye, amelyben fontos szerepet kap a cigányság kulturális teljesítményeinek bemutatása és a kelet-európai és magyarországi zsidó kultúra reneszánszának tudatos folytatása.

Az úgynevezett Monroe-elv szerint Amerika az amerikaiaké. Az 1923-ban megfogalmazás célja az volt, hogy védőernyőt nyújtson a kialakuló nemzetnek. Hazai viszonyokra kivetítve a főváros a budapestieké lesz. Olyan embereké, akik a világ számos országából érkezhetnek, letelepedhetnek és hozhatják magukkal és terjeszthetik kultúrájukat. Csakhogy Magyarországon nincs szükség egy új nemzet kialakítására, hiszen a magyar ezer évek óta itt él a Kárpát-medencében, és az utóbbi évszázadoktól a magyarok fővárosa Budapest. Úgy látszik, a tendencia az, hogy a későbbiek során ez ne így legyen. Nem a Kárpát-medence és a világ magyarságát összefogó szellemi-kulturális élet- és léttér lesz, hanem egy nagy nemzetközi zsibvásár gyűjtőhelyévé válik.

2004. április 02.

G. Kirkovits István