A kábítószer-fogyasztás egyre szélesebb körű térhódítása napjaink egyik legégetőbb problémája, amely leginkább a fiatalokat érinti. Magyarországon a korábbi évekhez viszonyítva folyamatosan nő a drogbetegek és a veszélyeztetettek száma. Ifjú életek csúsznak el, fulladnak idejekorán kudarcba, s válnak bűnözővé. Sokszor hiába a felvilágosítás, a saját tapasztalatok bemutatása, a függőség legyőzéséhez nemcsak elszánt akarat kell, a közvetlen környezet segítsége is elengedhetetlen a társadalmi támasz mellett. A férfiak sajnos nem büszkélkedhetnek élenjáró példamutatással. A Fővárosi Önkormányzat összesítéséből ugyanis kiderül: 1997-től 2001-ig csaknem 24 százalékkal emelkedett a nők körében a különféle szerek használóinak száma, míg a férfiaknál mintegy 43 százalékkal.

Marsi Péter Pál fővárosi MIÉP-es frakcióvezető-helyettes a számok tükrében sajnálatosnak nevezte: a drogellenes program teljesen hatástalan. A drogról másfajta megfogalmazásban Móricz Zsigmond is írt a 30-as években, amikor azt fejtegette, hogy a kenderfeldolgozó lányok, asszonyok a szálló port belélegezvén könnyen táncba vihetők voltak. A Kádár-rendszerben kezdettől fogva nagyon komoly problémát okozott a drogfogyasztás, csak ezt politikai okok miatt tagadták, s nem hozták nyilvánosságra az adatokat. A fiatalok például a porrá tört hajnalkát Coca-Colával vegyítve itták, amely bizonyos bódulatot okozott. A kábítószer-fogyasztás a mai világban Marsi szerint az alkoholizmus mellett a bűn ötödik hadoszlopának tekinthető. Konrád György szabad demokrata író-filozófus  mint Marsi fogalmazott  ennek a hadoszlopnak egyik tábornoka lett, amikor évekkel ezelőtt kijelentette, hogy ő bizony lehetővé tenné a könnyű drogok használatát. Jellemzőnek tartotta a szabad demokrata gondolkodásmódra Fodor Gábor korábbi, máig érvényes kijelentését is, aki szintén megengedné a drogot, sőt gyermekeinek maga mutatná meg. Tragikusnak nevezte a rengeteg pénzt felemésztő fővárosi drogellenes program teljes hatástalanságát, s hogy a fővárosban a fiatalok ezrei, de inkább tízezrei léptek és fognak lépni az erkölcsi és anyagi züllés útjára. Reményét fejezte ki ugyanakkor: ősztől az új városvezetés keményebb és nem megengedő drogellenes programot produkál.

Hazánkban a drogfogyasztást, mint deviáns társadalmi jelenséget elsősorban a kriminológia és az egészségügy szakterületeinek szakemberei tartották számon. Az első országos adatok 1968-ra datálódnak, leggyakrabban a szerves oldószerek gőzeinek belélegzése fordult elő főleg az ifjúság körében. Az első halállal végződő visszaélésről szóló beszámoló 1974-ben jelent meg. Ugyanebben az évben 1175 gimnáziumi diákot megkérdező vizsgálat alapján kiderült, hogy a fiatalok 78 százaléka ismeri a kábító hatású anyagokkal való visszaélés problémakörét, a középiskolások öt százaléka állította, hogy kipróbálta valamelyik szert. A kezelési rendszerben 1976-ban százan jelentkeztek drogproblémák miatt, ez a szám 1990-ben már 2900, 1991-ben pedig 3125, 1994-ben 2806 volt. Budapesten 1994-ben 1263-an jelezték ilyen irányú nehézségeiket. Az egészségügy ebben az évben drogfogyasztással összefüggésben 28 halálesetet észlelt, az Országos Rendőr-főkapitányság öt halálesetet regisztrált. Magyarországon 324 személyt tartóztattak le drogokkal kapcsolatos bűncselekmények miatt 1994-ben, kétszer annyit, mint az azt megelőző évben. Budapesten 140 főt, ez 30 százalékkal több, mint 1993-ban volt.

A korcsoportos bontásban egy újabb életkori kategória jelent meg 1996-ban, a 13 éven aluliak. A kezelésbe vont személyek 37 százaléka heroin, 2 kokain, 5,5 kannabisz, 3 hallucinogének, 9 amfetamin, 10 nyugtatók használata, 30 százaléka pedig politoxikománia miatt került az egészségügyi intézmények látókörébe 1997-ben. Az elmúlt öt évben a heroinisták aránya az összes betegek között 47 százalékra nőtt, sőt 2000-ben meghaladta a 49 százalékot. A heroin mellett jelentős még a kannabiszfogyasztás. Általában a 20-24 éves korosztály a leginkább érintett a droghasználatban, és a 15-29 évesek közül a kezelésbe vontak 65-70 százaléka kerül ki. Szinte minden évben regisztrálnak beteget a legfiatalabb, 13 év alatti korcsoportból, ez a fővárosban összesen 2-7 főt jelent.

Két egyezmény szabályozza a kötelező érvényű tevékenységeket és definíciókat a tagországokra, köztük Magyarországra nézve. Az egyik az egységes kábítószer egyezmény, amely 1961-es New York-i keltezésű, a másik pedig a pszichotróp anyagokra vonatkozó 1971-ben kötött bécsi egyezmény. A korábbi megállapodás hatálya alá eső szerek, így például az ópium, a heroin, a kokain, és a kannabisz kábítószernek minősülnek. Pszichotróp anyag például az LSD, extasy, különböző gyógyszerek, mint a Sevenal, az Andaxin, a Seduxen. A legtágabb értelemben használt, nem jogi kifejezések a pszichoaktív anyagok vagy szerek. Ez magában foglalja az összes olyan anyagot, amely a központi idegrendszerre hatva alkalmas a tudatállapot megváltoztatására, ide tartozik az alkohol is.

Még ma is gyakran látni az utcán úgynevezett szipusokat, akik a legolcsóbb formáját választják a kábulatnak. A szipózásra ragasztók, aeroszolok, altatók, tisztító folyadékok, oldószerek, stb. sokféle változatát használják. Ezek az anyagok eltérő kémiai tulajdonsággal, pszichikai, illetve toxikus hatással rendelkeznek.

A kábítószerek osztályozására a gyakorlatban olyan rendszer terjedt el, amely kémiai szerkezet és a szervezetre gyakorolt hatás alapján állítja fel a csoportokat. A CNS depresszánsokhoz a központi idegrendszer működését gátló, az aktivitást mérséklő anyagok tartoznak: alkohol, nyugtatók, szorongáscsökkentők. A CNS stimulánsok a központi idegrendszer működését serkentő anyagok, ilyen az amfetamin, a kokain, a metilfenidat. Az opiátok a mák alkaloidáit és azok félszintetikus, szintetikus származékait tartalmazó csoport: morfin, heroin, metadon. A kannabisz (THC) csoportjába sorolják a marihuánát és a hasist. Az indiai kender tartalmazza a tetre-hydro-cannabinol nevű vegyületet. A növény különböző részeinek általában szárított és porított formáit használják. A hallucinogének közös hatása a hallucináció, érzékcsalódás. Különböző növények, például hajnalka, peyote gombák származékai és a szintetikus LSD tartozik ide. Az oldószerek különböző zsíroldékony szerves anyagok, bódítószerek: ragasztók, benzin, benzol, gázolaj, terpentin. OTC-szerek a patikákban kapható, különböző kábítószer tartalmú vagy hatású anyagok: atropin, szkopolamin, antihisztaminok. Ezek a szerek megtalálhatóak a kombinált gyógyszerekben, és gyakran visszaélnek vele. Egyre több új, olcsóbban előállítható, s hatékonyabb anyagokkal kísérleteznek, s dobnak a piacra a kereskedők, ilyen például a PCP.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) adatai szerint a 16 évesek 12 százaléka fogyasztott már illegális kábítószert. A 2001-es magyarországi kábítószer-helyzetről szóló kiadványból kiderül: a legtöbb kábítószeres beteg a 20-24 éves korcsoportba tartozik, a legelterjedtebb kábítószertípus a marihuána. Az opiátok, és ezen belül a heroin fogyasztása miatt kezeltek száma tovább nőtt, arányuk 2000-ben az összes ápolt kábítószer-fogyasztók között 39 százalék volt. A dokumentum egészségügyi fejezete rávilágít: a nőknél a 35 év feletti korcsoport dominanciája tovább erősödött, zömében a legális szerekkel való visszaélők jellemzik ezt a csoportot. A 3242 heroinfogyasztó többsége, több mint 70 százaléka, naponta fogyaszt heroint intravénásan.
A bűnügyi statisztikák szerint tovább folytatódott a kábítószerrel való visszaélésnek minősülő bűncselekmények számának emelkedése, bár a növekedés üteme csökkent. A veszélyesebb opiátszármazékok, a morfin és a heroin is egyre nagyobb arányban van jelen az “elkövetések során”. A marihuána a legelterjedtebb kábítószertípus: mintegy 51 százalékban volt az említett bűncselekmények “tárgya”.

Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szerve (INCB) adatai szerint a világon mintegy 200 millió ember fogyaszt kábítószert, az ebből a kereskedelemből származó illegális pénzösszeg nagysága megközelíti a 400 milliárd dollárt. Az INCB felhívta a figyelmet az interneten keresztüli egyre gyakoribb és viszonylag egyszerű kábítószer-kereskedelem veszélyeire is. Az “online gyógyszertárak” orvosi vény nélkül, gyakran illegálisan kínálnak kábítószerként is felhasználható készítményeket, sőt a terjesztők előszeretettel használják a világháló chat oldalait.

A jelentés térségünkre vonatkozóan úgy fogalmaz: lelassult a kábítószer-fogyasztók számának növekedési üteme, viszont az országok “nyitott drogszíntérré” váltak.

Afrikában egyre gyakoribb a heroin intravénás használata, ami növeli az AIDS- és a HIV-fertőzöttek számát. Dél-Amerikában a kábítószer-kereskedők tovább szélesítették termékskálájukat, ugyanis a lefoglalt szállítmányokból arra lehet következtetni, hogy a kokain és a heroin mellett már extasy forgalmazásával is foglalkoznak.

Az INCB szerint történelmi hiba lenne a kannabiszt az alkohol-, vagy a dohánytermékekhez hasonlóan legalizálni. A jelentés kitér arra is: az Afganisztánt még tavaly uraló tálib rezsim ópiumtermesztési tilalmának tudható be, hogy 2001-ben Burma lett az illegális ópiumtermesztés fellegvára.

Az ISM szerint év végére száz százalékkal nő a drogellenes küzdelem kapacitása Magyarországon. A leköszönő minisztérium nemrégiben úgy nyilatkozott: a hiányzó intézmények létesítésére rendelkezésre állnak a központi források, ahhoz azonban, hogy a terv valósággá váljon, helyi kezdeményezések is szükségesek. Már csak az a kérdés, a hatalomra jutott toleráns szociálliberális koalíció is így gondolja-e&

2002. május 27.

-neva-