Béndek József dandártábornok, a határőrség országos parancsnoka bejelentette, hogy az általa irányított fegyveres testület eredményesen teljesítette a törvényekben előírt feladatait. Az év első felében is megbízhatóan őrizte az ország államhatárait, s részt vett az országot súlytó nemzeti katasztrófák elhárításában is. A dandártábornok közölte: a sikeres feladatmegoldásokat nehezítette, hogy keleti határainkon nem csökkent a migrációs nyomás. Béndek beszámolt arról is: felgöngyölítettek egy embercsempész hálózatot, amely során a piramisszerűen felépülő nemzetközi bűnszövetkezet vezetőinek is a nyomára bukkantak.

Magyarország évek óta az illegális migráció fő áramában helyezkedik el. A jobb életre vágyók, menekülők nagy része Ukrajnán, Románián és Jugoszlávián keresztül zömében Budapest érintésével SzlovákiaCsehországNémetország, AusztriaNémetország, SzlovéniaOlaszország, vagy SzlovéniaAusztriaNémetország irányában követi el vagy kísérli meg a tiltott határátlépést. Az elkövetők között magas a román és jugoszláv állampolgárok aránya, de tavasztól kezdődően megnőtt az afgán, a Sri Lanka-i és a bangladesi határsértők száma is. A távoli országok lakói elsősorban Ukrajna felől próbálnak illegális úton Magyarországra jutni. Béndek József hangsúlyozta, hogy a migrációs cselekmények terén kisebb csökkenés tapasztalható ugyan az előző évhez képest, de nem apadt az embercsempész bűncselekmények száma. Ez idáig 229 embercsempészt és 44 határsértő segítőt fogtak el. A feltartóztatottak több mint 95 százaléka a zöld határon próbálkozott.

A határőrség több intézkedést tett a határőrizet eredményességének javításáért. A rendelkezésre álló technikai eszközöket elsősorban a keleti és délkeleti határok megerősítésére fordították. A bejövő migrációs irányokban új éjjellátó eszközöket állítottak rendszerbe, de a kifelé irányuló fő migrációs csatornákat átfogó zöld határon dolgozó szervezetek technikai eszközeit is fejlesztették. Ezekkel az eszközökkel nagymértékben javult a határőr-járőrök eredményessége abban a kritikus éjjeli időszakban, amikor a legtöbben igyekeznek illegálisan átjutni az államhatárokon. A migráció által legveszélyeztetettebb határszakaszokon megkezdődött a gépkocsik cseréje, az orosz adósságállomány törlesztéseként átvett Niva terepjárókat ide összpontosították. Újdonság, hogy a határőrök a Készenléti Rendőrség Légirendészeti Parancsnokságával együttműködve a levegőből is szemlézik a román és a jugoszláv határszakaszt.

A határőrizet hatékonyságának javításárért az év második felében hőkamerákkal, új járőrfelszerelésekkel, járőrhajókkal, mobil számítógépekkel és számítógépes munkaállomásokkal is felszerelik a fegyveres testületet.

Május végéig több mint 37 millió ember lépte át Magyarország határait. A nyári turistaidény kezdete óta a határőrök több intézkedést tettek a várakozások csökkentésére. A határforgalom gyorsítását elősegíti az a határregisztrációs rendszer, amely már minden állandó nyitva tartással működő közúti határátkelőhelyen üzemel. A rendszerre azért volt szükség, mert a kilencvenes évektől kezdődően dinamikus növekedésnek indult a határforgalom. A százmilliós nagyságrendű utaslétszámot már nem lehetett gyorsan és kellő biztonsággal ellenőrizni, mivel minden adatot manuálisan kellett beírni. Ezt a gondot oldotta meg az automatikus adatbeolvasás és rögzítés. A rendszer lényege, hogy az automata okmányleolvasó eszközök öt-tíz másodperc alatt ellenőrzik és rögzítik az útlevélben szereplő adatokat. A rendszer másik eleme az automata rendszámleolvasó berendezés. A számítógép egymáshoz rendeli a leolvasott adatokat, és az egy autóban utazók adatait egy file-ban rögzíti. Az így megszerzett adatok tárolása a központi szervergépen történik. Az adatokat a határőrség csak a törvényben meghatározott ideig őrizheti meg, és csak a határőrizeti törvényben meghatározott szervezeteknek szolgáltathatja ki.

A határregisztrációs rendszer alkalmazása óta nagyságrendekkel nőtt a körözött személyek és úti okmányok, valamint a beutazási és a tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyek felderítése. A makói taxis gyilkosság elkövetőit is a rendszerből nyert adatok alapján foghatták el.

Kapcsolódó bűncselekmények

A Nyugat-Európában bekövetkezett szabadságolások miatt rekordforgalom várható az ország végein. A határőrség szükség esetén az erők átcsoportosításával is biztosítja egy adott átkelőhely kapacitásának maximális kihasználását, az összes forgalmi sáv működtetését. Külön figyelnek azokra a magyar vendégmunkásokra, akik nap mint nap ingáznak otthonuk és ausztriai munkahelyük között. Az ő ellenőrzésük rugalmasabb lesz. A Határőrség Országos Parancsnoksága előrejelzést készít a nyugat-európai országok szabadságolási rendjéről, és előre megszervezi a török és jugoszláv vendégmunkás forgalom kezelését. Az utazókat tájékoztató anyagok várják a határátkelőhelyeken, amelyekből a legkedvezőbb útvonalakról, a várakozási időkről és az elkerülő utakról is informálják őket. Megszervezték a MÁV által közlekedtetett autószállító különvonatok ellenőrzését is.

Az illegális migráció egy része a határátkelőhelyeket érinti. A migrációs bűncselekmények megakadályozásának nélkülözhetetlen eszközei azok a berendezések, amelyek a nagy tömegű rakományok megbontása nélkül segítik felfedni a kamionokban, vasúti vagonokban, hajókon megbújt idegeneket.

Az illegális migrációhoz több bűncselekmény kapcsolódik, amelyek közül meghatározó az embercsempészet, a jogellenes belföldi tartózkodás és a közokirat-hamisítás. Az elmúlt évek során egyértelműen bizonyossá vált, hogy a kelet-nyugat irányú migráció fő vonulata Ukrajnán, Románián, Jugoszlávián és hazánkon keresztül halad. Az idei év első felében az indiai, örmény, moldáv állampolgárságú személyek egyre nagyobb számban történő megjelenése is érzékelhető volt. Jelentős a kínaiak száma is, közel 600 kínai állampolgárral szemben jártak el az év első felében a határőrök.

Az új hazát keresők mozgatását szervező és végző embercsempész csoportok rendkívüli anyagi bázissal és a legmodernebb technikai eszközökkel rendelkeznek. A határőrség bűnügyi szervei jelenleg 18 ügyben folytatnak nyomozást 34 személlyel szemben, akik érintettek a kínaiak Magyarországra juttatásának elősegítésében. Az egyéb migrációs bűncselekményekben elért eredmények közül az egyik legjelentősebb az úgynevezett alagi-ügy volt. A nyomozás során 31 főt hallgattak ki gyanúsítottként, illetve rendelték el körözését. Több külföldi, illetve magyar állampolgárt többszáz rendbeli embercsempészéssel vádolnak. A gyanúsítottak közül ketten elkövették a személyi szabadság megsértésének bűntettét, egy személy pedig a magánokirat-hamisítás és a kuruzslás vétsége miatt is felel tetteiért.

A major titka

A balassagyarmati Bűnügyi és Felderítő Szolgálat múlt év június 13-án titkos nyomozást rendelt el, mert működési területén aktív, kifelé irányuló illegális migrációt tapasztalt. Az adatok embercsempészésre utaltak, de a büntetőeljárás megindításához még nem voltak elégségesek. Később az elfogott, illetve a határrendészeti szervektől átvett személyek elmondták, hogy az illegális határátlépéshez anyagi ellenszolgáltatásért magyar és szlovák személyek segítségét vették igénybe. A nyomozás eredményeként tavaly július 27-én a Dunakeszi településen található alagi majorban 297 jogellenesen Magyarországon tartózkodó személyt fogtak el. A külföldiek útját már az induláskor megszervezték a nyugat-európai célországokig. Az Afganisztánból, Pakisztánból, Bangladesből érkező emberek legtöbbje Ukrajnán és Románián keresztül érkezett hazánkba. Már indulás előtt ki kellett fizetniük a személyenkénti 2000-5000 dollárt. Magyarországról csak abban az esetben vitték volna tovább őket, ha újabb összegeket fizetnek.

Az alagi majorba érkezett személyektől az embercsempészek minden pénzt, minden értéket elvettek. Az úgynevezett táborból, amely több hónapon keresztül üzemelt korábban akkor szállították tovább az ottlakókat, ha hozzátartozóik egy, az embercsempészek által megadott számlaszámra pénzt küldtek. A külföldiek telefonon keresztül tarthatták a kapcsolatot rokonaikkal. Egy falra festett számot kellett hívni a rokonoknak, amennyiben átutalták az újabb pénzeket. Ha a táborlakók telefonálni akartak, percenként tíz dollárt kellett fizetniük. A tábor orvosa tíz dollárt kért egy szem maripenért és 60 dollárt egy lázcsillapító injekcióért. Az illető ellen kuruzslás miatt is eljárás indult. Az épületben elhelyezett külföldiek őrzését egyszerre többen látták el. A szökések elkerülésére berácsozták az ablakokat és az ajtókat, fizikailag és lelkileg is terrorizálták a szerencsétlen embereket. A helyzetet jól jellemzi az egyik tanúvallomás.  A tábor őrzői a számukra legkisebb nem tetsző dologért megvertek. Azt azért megkérdezték, hogy a fejemre, vagy a hasamra kérem-e az ütéseket. Miután nem tudtam többet fizetni, késsel vágták a hátamat és a kezemet. Mikor előadtam az utolsó filléreimet egy zsákvarró tűvel összevarrták a sebeket. Később a verések elöl az emeleti ablakból ugrottam ki. Feküdtem a földön, de még ott is rugdaltak.

Toleranciaország

A hazai jogszabályok lehetőséget biztosítanak a külföldiek részére, hogy a határőrségnél terjesszék elő a menekültkérelmüket. Sokan élnek is ezzel, hiszen az okmányok benyújtásával kiutasításuk, kitoloncolásuk végrehajtását tudják késleltetni. Az idegenrendészeti törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi kérelem jogos elbírálásáig nem hozhatja meg a kiutasító, illetve visszairányító határozatát. Ezen törvényi rendelkezés alapján az illegális migráns viszonylag hosszú időtartamra tudja legalizálni magyarországi tartózkodását.

Az év első öt hónapjában 784 külföldi terjesztett elő menekültkérelmet a határőrségnél. Egy részüket a befogadó állomásokon helyezték el, többségük viszont a határőrség által üzemeltetett közösségi szállásokon maradt. A határőrség nagy gondot és jelentős anyagi eszközöket fordít arra, hogy a közösségi szállásokon elhelyezett állampolgárok humánus bánásmódban és kultúrált elhelyezési körülményekben részesüljenek. A szállások napi telítettsége meghaladja a napi 800 főt. Nagyobb létszámú határsértő elfogása esetén ez az arány csak növekedhet. A szabad mozgásukban korlátozott külföldi állampolgárok között gyakoriak a konfliktusok.

A határőrség számára a toloncegyezmények biztosítják az illegális migránsok eltávolítását. Az év első félévében 2258 személyt adott, illetve vett át a fegyveres testület. Mennyiségét tekintve legjelentősebb a magyarosztrák toloncegyezmény alapján átvett, valamint a magyarromán toloncegyezmény alapján átadott külföldiek száma.

A számsorokat összehasonlítva a határőrség országos parancsnoka bejelentette: az év első hat hónapjában tiltott határátlépés miatt 7100, jogellenes belföldi tartózkodásért 174, közokirat-hamisításért 1248, embercsempész tevékenységért 229 és határsértés segítéséért 44 személy ellen indult eljárás.

2001. augusztus 5.

G. Kirkovits István