Ezúttal a Nógrád megyei Jobbágyi községben élő és a cigánybűnözéstől szenvedő magyar többség egyik férfi tagját akarta meglincselni a droggőzben fuldokló bűnöző cigány horda. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy megúszta kisebb veréssel a dolgot.

A történet áldozata egy jóravaló szerény magyar családfő.

Történt, hogy jó pár évvel ezelőtt ez a család a szomszédságába fogadott egy cigány családot. Választási lehetőség nem lévén, mivel a környék már amúgy is erősen cigányfertőzött. Jó indulatúan még szerszámokat, segítséget is felajánlott a magyar családfő. Teltek múltak az évek, a szerszámok, vas és egyébb anyagok pedig rendre fogytak. Sajnos kiderült , hogy kígyót melengettek keblükön mikor maguk mellé engedték a cigánybűnöző családot. Úton-útfélen betörtek szerencsétlenekhez. Vittek mindent mi mozdítható. Míg nem a magyar családfő megelégelte a dolgot és feljelentette a bűnözőket. Miután cigányaink megkapták a rendőrségi idézést, éktelen haragra gerjedtek. (Mit képzelnek ezek a geci magyarok, hogy merik szegény jóravaló romákokat feljelenteni.) Nosza felkerekedtek, s irány a helyi ivó. Közben az áldozat magyar férj kenyér vásárlás után úgy gondolta, be tér az említett szórakozóhelyre egy sörre. Nosza meglátta ezt a börtönből nem rég szabadult apa, s kérdőre fogta a férfit, mily jogon jelentette fel őket, de közben már ütött is. Kőrben a vérért vicsorgó cigány horda, belül az életéért küzdő magyar családfő, és a magából kivetkőzött, válogatott szidalmakat s ütlegeléseket osztó cigánybűnöző. A majdnem lincshangulatnak a kiérkezett 2 db rendőr vetett véget. Ebből is csak az egyik, mert a másikat elzavarták a feldühödött bűnözők. (Bezzeg, ha a magyarokat kell ütni verni, gázzal fújni, rögtön van rá csapaterő).

Elgondolkodtató, hogy meddig tűrünk még. Meddig tolerálja még a magyar az őt terrorizáló és vérét szívó bűnöző cigány hordákat?

Az ügy megoldásra vár, az amúgy is gondokkal küzdő drogos bandáktól elhíresült községben. Pintér úr kéthetes rendjéből, javuló közbiztonságából Jobbágyi jóravaló lakossága semmit nem érez!

Csak a nemzeti oldal segítségére számíthatnak, s egymásra az összefogásra!