1979 óta dolgozom folyamatosan, mindig új munkahelyet keresve, mivel sajnos az éppen aktuális bizonyos időközönként meg szűnik. A fizetésemet mindig a családomra költöttem, soha egy fillért nem dobtam pénznyelő automatákba, nem engedtem le a torkomon italként. Szegényen bár, de becsülettel neveltem – nevelem gyermekeimet. Ennyit a múltról.

Nézzük meg hol tartunk most. Mit köszönhetek – köszönhet a családom a gengszterváltásnak, a FIDESZ és az MSZP-SZDSZ kormánynak. Tekintsünk még egy picit vissza. a 80-as éveken gyári dolgozóként nem kerestünk fantasztikus fizetéseket, de mégis aki jól dolgozott, kapott prémiumokat, bizonyos időközönként fizetésemelést, jutalmakat stb. Volt előre jutási lehetőség pénzileg és egzisztenciálisan is. A 80-as évek vége felé már (igaz jó mellék állással) meg kerestem 70 ezer Ft körüli összeget. Megbecsült tagjai voltam a társadalomnak, biztos jövőképpel bátran vállalva gyermeket, kölcsönöket. Azóta eltelt 20 év, és nézzük meg hol tartok ma.

Egyik munkahelyem szűnik meg a másikra után, kénytelen vagyok vándorolni, közben sokszor egyéves munkanélküliség beiktatásával. Gyakorlatilag ott tartok, hogy 4 szakmával nem tudok elhelyezkedni, mert semmi munkalehetőség nincs itt az északi régióban. A hajdan megbecsült ember, ma kénytelen alantas, végzettségéhez közel sem álló munkákat, a mára jól megszokott minimálbérért (amit soha nem emelnek, hiába dolgozol jobban) is elvállalni, hogy ne haljon éhen a családja. Most egy biztonsági cégnél dolgozva 80 ezer Ft fizetéssel, ami helyi viszonylatban csodálatos fizetésnek számít, mivel a volt pártállami rendőr, katona, nyugdíjasok által alapított, és nagyrészt azokat is alkalmazott biztonsági cégeknél a 310 Ft-os órabér “szerintük” teljesen reális a magunkfajta aktív dolgozóknak ebben a régióban. Számoljunk csak utána, hány év telt el a fent említett 70 ezres fizetés óta?

Ebből próbálom eltartani családomat, gyermekeimet iskoláztatni, fizetni a számlákat, a kölcsönöket. Páromat az év elején kirúgták munkahelyéről, mert kiderült, hogy jobbikos, én meg gárdista vagyok. Azóta nem tud elhelyezkedni szegénykém. A helyi Munkaügyi központ, a szó szoros értelmében semmi lehetőséget nem tud ajánlani neki (nekem sem tudott). Így már ott tartunk, hogy nem tudjuk fizetni a villanyt, le akarják vágni a vizünket, nem telik 15-e után élelemre, tüzelőre, munkába járásra. Éhezik a családom, és tehetetlen vagyok, dolgoznék, ha volna mit. A mai nap történt, hogy párom felhívta az Észak Magyarországi Vízmű Pásztói irodáját, hogy haladékot kérjen a két elmaradt számlára. Az illetékes helyi vezetőnek próbált a lelkére hatni, aki hálából úgy beszélt vele, mint a kapcaronggyal, hatóságot játszva, bűnözőként kezelve páromat, mondván ő nem a szociális osztály! Az elektromos művek ugyanígy lekötéssel fenyegetnek folyamatosan, már egy elmaradás után is. A bankok szintén fenyegetnek végrehajtással. Ott tartunk, hogy szinte rettegnünk, bujkálnunk kell a saját hazánkban a könyörtelen bankok és a szolgáltatók miatt. Amíg a rózsadombon Ferrarik parkolnak a garázsokban, óriás medencékbe eregetik vizünket a rajtunk élősködők, itt vidéken a becsületes magyar emberek éheznek és a túlélésért küzdenek, még mindig egy szebb jövő reményében. Nincsenek munkahelyek, romokban a közlekedés, haldoklik az egészségügyünk.

Hát ezt köszönhetem én, a demokrata jobboldali FIDESZ-nek, a liberális baloldali MSZP-nek, és a rajtunk élősködő cionista SZDSZ-nek. Nekünk a népnek, mind a három csak a vérünket szívta 20 éven keresztül. Ezután mondja csak meg nekem valaki, miért is kellene ezekre szavaznom?
Már csak a JOBBIKban bízhatunk, ez az egyetlen erő aki talán még visszahozhatja a halálból nemzetünket! Így hát honfitársaim kik hasonló sorsban tengődtök ne habozzatok rájuk szavazni, mert mások nem fognak velünk, a magyar néppel törődni!

Szebb Jövőt!

B. László gárdista