Világszerte és alulbecsülve (Ténylegesen!) 100 millió embert gyilkoltak le a kommunizmus logója alatt a cionisták. De miről is van itt nagyban szó?! Azon túl, hogy egy féregnyúlvány irányítja a Nemzeti Színházat? Mondjuk nem kérdéses, hogy ez a nemzeti nem a MAGYAR NEMZET színházának titulusa, mintsem inkább azoknak a kultúrmocskok emlékművének, akiknek buzikurva garázdái talpig feketében, üszkösítik (júdásítják!) el a földgolyó legszebb fő városát a még mindig, BUDA.. BUDAPESTET!!!

Azonban ne feledkezzünk meg – még kiszáradó torokkal és felpolcolt állal sem arról a szabotált hídfelújításnak palástolt türelmi index vizsgálatról, amit szintúgy ezek a bűzös HULLA GÉNEK (HULIGÁNOK!!!) végeztetnek hamarosan, Margit hidunk lezárásával..

No meg a METRO építkezésnek sminkelt katakomba labirintusok felújításokról sem. Amivel persze – dafke! azt lövik körbe, hogy hol is az a híres MAGYAR tűréshatár, vagyis hol bégetnek a birkák?

No, de vegyünk még egy lélegzetet.

Amikor a Napkelte delelt és mélyinterjúim a szívekig hatoltak nem győztem fogadni a hívásokat az akkori 450-es több kilós mobilomon. Amikor a Napkelte delelt és mélyinterjúim felgyűrűztek a felső tízezer gyilkos szféráiba, akkor még Fenyő János élt.. Az más kérdés, hogy másokon és csontrágó arroganciával, de szemben. Szemben a draskovicsokkal, akik ma is hátulról, másokkal végeztetik a véresebb sitteléseket, jégre tételeket.

Itt említhetem a testit, a szellemit, és a lelkit egyaránt. Egyet azonban nem. A lelkiismeretit. Pedig azzal kellene kezdeni, mert előbb vagy utóbb a lelkiismeret fog szólni. Fejhangon vagy hasból, de szólni fog!