Gondolatiságának alapjai
José Antonio Primo de Rivera 1903. április 24-én született Madridban. Szülővárosában tette le ügyvédi vizsgáit, majd hivatásának élt. Ám amikor az 1931-es választásokat megnyerte a köztársaságiakat, a szocialistákat és a polgári radikálisokat tömörítő baloldal (mai magyar fordításban: Szadesz, MaSzoP, MDF), hazafias kötelességének eleget téve a politika felé fordult. Tisztán látta a sötét veszedelmet, mely hazáját fenyegette. Tudta, hogy az irigységre, önzésre, igazságtalanságra épülő bolsevizmus mérhetetlen szenvedést, vért, halált jelent. Figyelme kora nacionális és népjóléti gondolati pillérekre épülő világnézetei: a német nemzetiszocializmus, az olasz fasizmus és a román légionarizmus felé fordult. Felismerte, hogy e számos hasonlatosságot mutató, ugyanakkor egymástól alapvető tételekben különböző elvi rendszerek lényege a boslevisták által hirdetett, a nemzeteket szétziláló osztályharc kiküszöbölése a nemzeti és a szociális gondolat és tett szintézise által. E szintézis veleje, hogy csak az a magatartás lehet igazán nemzeti, mely szolidáris elesett nemzettársainkkal, s a szegényebbek számára is megteremti az esélyt arra, hogy önnön tehetségükből, erejükből hasznos, elégedett építőmunkásai lehessenek hazájuknak, népi közösségüknek (mintha erről beszélne ma is a Jobbik. Nem?).
A Falange ébredése
E fontos felismerés alapozta meg a falangista világnézet, majd végül e gondolatiság mozgalma, a Falange Espanola megszületését, mely 1933. október 29-én a madridi Comedia Színházban bontotta ki zászlaját. Ezen már szerepelt a mozgalom jelképe: a társadalom alapegységeit (egyén, család, lakóhely, hivatás, haza) jelképező öt nyílvessző egy, a földművelést és a teremtő, alkotó munkát szimbolizáló járomban összefogva.
Ez tökéletes szimbólumnak bizonyult, hiszen a Falange e természetes tagolódásból indult ki, s azt hirdette, hogy a politikai pártok természetellenes képződmények, a nemzetet mesterségesen megosztó és félrevezető alakulatok, ezért el kell tűnniük. (Ugyanígy vélekedett száz évvel korábban gróf Széchenyi István is, ki szerint a pártoskodás tette tönkre Európát.)
A Falange szerint az ember természetes közösségei család, lakóhely és foglalkozás alapján alakulnak ki. A falangisták a különböző társadalmi rétegek együttműködésére és a hierarchia megtartásával a társadalomba való betagolásukra törekedtek, s ezt a felfogást nemzeti szindikalizmusnak nevezték el. Szerves összetevője volt e világnézetnek a királyság intézményének feltételek nélküli védelmezése, a katolicizmus és a nacionalizmus is. Legyünk spanyolabbak, mint valaha voltunk! vallotta José Antonio Primo de Rivera, ki szerint a nemzet egy küldetés-egység az egyetemesen belül, s ezt a küldetést a lehető legtökéletesebben beteljesíteni szent kötelesség.
A gyűlölet céltáblája
E világnézet s mozgalma érthető módon kivívta a bolsevista gazemberek és a zavarosban halászgató politikusok gyűlöletét (akárcsak ma a Jobbik, melyet egyik oldal megélhetési politikusai sem bírnak elviselni). A Falange és vezére, José Antonio Primo de Rivera legfőbb céltáblájukká vált. Spanyolország máskülönben is teljes zűrzavarba süllyedt, napirenden voltak gyújtogatások, jobboldali vezérek és egyházi személyek elleni merényletek. José Antonio Primo de Rivera ekkor már képviselő volt a Cortesben, ahol bátran szorgalmazta a vörösökkel szembeni határozott fellépést. 1936-ban a kommunistákból, szocialistákból, anarchistákból és liberálisokból álló úgynevezett Népfront nyerte meg a választásokat, minek következtében a terrorista cselekmények még inkább elszaporodtak. Ekkor csaptak le leggyűlöltebb ellenfelükre, a falangisták vezérére. Illegális fegyvertartás vádjával elhurcolták, megkínozták, majd egy, a söpredékből verbuvált népbíróság döntése nyomán Alicantéban 1936. november 20-án meggyilkolták (ezért kell figyelnünk 2010 után, mert ez még a Zsidesz kormányzás alatt is előfordulhat a Parlamentbe bejutott Jobbikos képviselő valamelyikével).
Összegzés és tanulság
José Antonio Primo de Rivera 33 esztendősen, krisztusi korban adta életét hazájáért, nemzetéért, tiszta elveiért. Szimbolikus ez: a vezért meggyilkolták, de szellemiségét és az általa létrehozott Falange-ot nem tudták eltaposni, s a később kitört polgárháború végül a keresztény és nemzeti erők győzelmével végződött, jelentős részben a falangista milíciáknak köszönhetően, kik Movimiento néven egyesültek a nemzeti erők többi árnyalatával, hogy diadalra segítsék Francisco Franco Bahamonte tábornok seregeit. A szellem diadalmaskodott a testen, az élet a halálon.
Máig szerettel és tisztelettel éneklik Spanyolország-szerte a Falange dalát, melynek szövegét maga José Antonio Primo de Rivera írta. Címe önmagáért beszél: Cara al Sol (Arccal a Napnak). E hősi életszemlélet mindennapi gyakorlása kötelessége ma is minden szilárd hitű, tiszta erkölcsű jobboldalinak.
