Szombat esti összejövetel. Evés, ivás, társalgás – középosztálybeli hölgyek, urak.. Szokványos polgári környezet, hétköznapi beszéd témák, itt-ott flörtölés jelei.. Semmi különös, legalábbis, ami világrengető gondolatokat ébresztene, vagy akár csak említésre érdemes.. Hallgatok. Telnek az órák. Az ismétlődő kulcsszavak: gazdaság, -pénz, -virtuális pénz, -árfolyam, -hitel, -bankok, -államcsőd, -államadósság, -politika, -közgazdaság, -közgazdász, -betétek (nem a szárnyas..) – a materializmus tobzódik, Mammon örvend! Hiányoznak a következő szavak és kifejezések: nemzet, -haza, -magyarság, -hazafiság, -gazdanép, -valódi történelem, – és ami különösen hiányzik- Szent Korona Országa és Tan, Apostoli Királyság. Aztán közbe szólogatok, figyelmeztetek az idegen, de kontra szelektált kisebbség térnyerésére és hatalmára – persze én ostoba vagyok, mert nem értek a gazdasághoz, szemben az okos, neoliberális bér-megmondó közgazdászokkal – , rávilágítok a szabadkőműves Világhódítók mesterkedésére. A reakció: lesajnáló, gúnyos mosoly, legyintés, kinevetés. Válasz: a magyarság, mint nép, már nem is létezik, hiszen itt már mindenki keverék, meg különben is, nem kell rasszistáskodni. Ellentmondok: már pedig én Magyar vagyok, tudom honnan származok és hová tartozok, büszke vagyok őseimre – és ezért nyelem a könnygázt is, ha úgy adódik, mert én azt annyira szeretem, bizony!
Aztán szöget üt valami a fejembe. Te jó Ég! Ez most itt egy reprezentatív minta, a magyarországi lakosság közgondolkodását illetően! Itt valami nagyon nagy baj van. Nagyon nagy baj van a fejekben. Komolyan el kell gondolkodni, hogy ezek miatt az emberek miatt, érdemes-e harcolni? Érdemes-e egészséget és testi épséget kockáztatni? Érdemes-e akár véráldozatot hozni? Miattuk!? Nem, csak miattuk bizonyára nem. De miattuk, miattunk, és különösen utódaink miatt mindenképpen.
Most, a weimariköztársaság idején, az akkori korszak klasszikusát lehet és érdemes idézni:
Ha egy egész nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet.
Az idézett Vezetőnek sikerült azzal az ezer emberrel elindulva egy sok milliós nemzetet összekovácsolnia néhány esztendő alatt. Az egyik fő bűne ez volt. A Világhódítók szerint..
Na és a mi Vezetőnk miért várat magára? Ki Ő, és hol rejtőzik jelenleg? Mert nem kétséges, hogy egy új Nemzetvezetőre várunk. Aztán lesz dolgunk bőven. Rendet tenni – a fejekben is..
Nyitrai Frigyes Pubi