Kérdem, nem számít már semmi, se Isten, se ember, csak a zsebem legyen teli. Vigasztaló jövőkép. Érdekes mi mindig az ellenkezőjét csináljuk, mint a világ. Gazdasági válságban más népek pumpálják a pénzt, termelői kapacitásukat növelik, mi kivonjuk, leépítünk, megsemmisítünk. Így nem lehet előre menni. Nemzeti felelősség pl.: a románok azonnal megadták a moldvánoknak a lehetőséget, hogy azonosuljanak az anyaországgal. Mi eltaszítottuk hozzátartozóinkat hazánktól. Mások védik érdekeiket, mi lemondunk róluk. Nem a méret számít, már ott tartunk kisebb népek büntetve aláznak minket. Idézem a nagyvezért: “el lehet menni!”,de hová? Itt kéne megteremteni megélhetésünket. Valamint jövőbe vetett hitünket erőben, békében együtt mindenkivel, kivéve a bűnösökkel.