A pártot választó biztos szavazók aránya (vagyis azoké, akik azt mondták, hogy biztosan elmennének szavazni, és meg is mondták, melyik pártra szavaznának) kiugróan nagy különbséget mutat a két nagy párt között januárban. Az ebben a körben mért előző hónapi hat százalékos Fidesz előny most újra 17 százalékos: a legnagyobb ellenzéki párt 54, az MSZP 37 százalékos aránnyal bír a Gallup januári felmérése szerint.

A teljes választókorú népesség körében változatlanul szokatlanul alacsony a pártot választók, és választásokon részt venni kivánók száma. A korábbi három hónapban mért tartózkodás januárban sem csökkent jelentősen. A politikai érdeklődéssel rendelkezők táborán belül viszont szignifikáns átrendeződést mértünk január folyamán.

A Fideszt szignifikánsan, három százalékkal többen választották mint előző hónapban, mig az MSZP tábora ugyanilyen szignifikáns mértékben három százalékkal csökkent.

A két ellentétes irányú változás hatására a decemberi 2 százalékos Fidesz előny a teljes népességen belül 8 százalékra nőtt. A többi párt támogatottságában nem volt jelentősebb elmozdulás.

Az SZDSZ-nek és az MDF-nek egyaránt 2-2 százalékos a tábora, a Centrumpártra 1 százalék szavazna. A MIÉP-nek és a Munkáspártnak a fél százalékot sem érte el a szavazótábora, míg valamennyi más párttal együttvéve a lakosság 1 százaléka szimpatizál.

A valamilyen pártot választók aránya változatlan. Decemberhez hasonlóan most is a teljes népesség több mint a fele, 54 százaléka nevezett meg valamilyen pártot, hogy egy feltételezett most vasárnapi parlamenti választáson arra adná a voksát.

Ebben a körben a múlt havihoz képest a Fidesz és az MSZP támogatottsági aránya azonban átalakult: a Fideszt a pártot választók 51, az MSZP-t a pártot választók 37 százaléka támogatja. Novemberben még 46:41 volt ugyanez az arány.

A valamilyen pártot választók között az SZDSZ-t és az MDF-et 4-4 százalék támogatja. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt, a Centrum Párt és együttvéve minden más párt is 1-1 százalék támogatót mondhat magáénak.

A pártot választó biztos szavazók aránya (vagyis azoké, akik azt mondták, hogy biztosan elmennének szavazni, és meg is mondták, melyik pártra szavaznának) a teljes választókorú népességen belül most is az előző hónappal megegyező — és nagyon alacsony — 41 százalék.

Az ezen a táboron belüli átrendeződés, éppen a nagyon kicsi bázis miatt is, kiugróan nagy különbséget eredményezett a két nagy párt között. Az ebben a körben mért előző hónapi hat százalékos Fidesz előny (ami 2003 nyara óta a legkisebb volt) most újra 17 százalékos: a legnagyobb ellenzéki párt 54, az MSZP 37 százalékos aránnyal bir ezen a legszűkebb körön belül.

Egyre kevesebben hezitálnak a miniszterelnök munkájának megítélésében: az év elejére kialakult kép meglehetősen kedvezőtlen

A kormányfő megítélésében bizonytalanok aránya október eleje óta dinamikusan csökken. Az emberek nagy többsége a kormányfő kinevezése után egy jó ideig nem vállalkozott arra, hogy a rövid ismerkedési periódus alapján elhamarkodott ítéletet mondjon a munkáját illetően. Ez az arány hónapról hónapra csökken: az októberi 51 százalékról november elejére 44, majd december elejére 35 százalékra zsugorodott a miniszterelnök megítélésére nem vállalkozók aránya.

Az év végi és év eleji intenzív, a bulvársajtót is igénybevevő ismerkedési kampány hatására januárra 26 százalékra esett le azok aránya akik nem rendelkeztek kialakult véleménnyel a kormányfő munkáját illetően, ami már megközelíti a korábbi miniszterelnökök munkájának megitélése során tapasztalt kb. 15-20 százaléknyi “bizonytalansági szintet”.

A vélemények kikristályosodásával párhuzamosan emelkedett a teljesítményt rossznak tartók aránya. Novemberben a teljes népesség 23 százaléka, decemberben 32 százaléka, most pedig már a megkérdezettek 41 százaléka szerint a miniszterelnök inkább rosszul látja el feladatát. Azok aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök inkább jól látja el feladatát, a novemberben elért 33 százalékos arányról nem mozdult tovább. Az azóta véleményt formálók az elégedetlenek táborát gyarapították.

Pártpreferenciák szerint a megítélés természetesen élesen különbözik; a Fidesz szimpatizánsoknak 77 százaléka ítéli úgy meg, hogy a miniszterelnök rosszul végzi feladatát, míg az MSZP szimpatizánsainak 82 százaléka látja úgy, hogy inkább jól végzi, csak 9 százaléka úgy, hogy rosszul végzi feladatát. A teljes népesség közel fele (45%) akik nem nyilvánítottak pártszimpátiát,a miniszterelnöki teljesítmény megítélésére is sokkal kisebb arányban vállalkoznak (csak 55 százalékuk). A közöttük véleménnyel rendelkező körében másfélszer akkora a negatívan mint a pozitívan értékelők aránya. (32% vs. 22% )

A legidősebb korosztály kivételével minden korosztályban szignifikánsan többen vannak a teljesítményt negatívan értékelők mint a pozitívan értékelők.

A kormányfő és a vezető kormánypárt megítélésének a romlása nem független attól a ténytől, hogy a magyarok abszolút többsége ismét pesszimista a jövőt illetően. A decemberi 59 százalékról 62 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Magyarországon ma inkább rossz irányba mennek a dolgok, míg a lakosság 28 százaléka érzékeli csak úgy, hogy a dolgok inkább jó irányba mennek.

(gallup)

Rockszerda