Az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) jellemzőnek tartja, hogy Magyarországon ketten tiltakoztak a kommunista jelképek összeurópai betiltása ellen: Hegyi Gyula szocialista euro-képviselő, és Vajnai Attila a Munkáspárt alelnöke.

Az előzményekhez tartozik, hogy Szájer József fideszes euro-képviselő Vytautas Landbergis volt litván államfővel, jelenleg szintén európai parlamenti képviselővel közösen azt javasolta az Európai Parlamentben (EP), hogy ” amennyiben az unio a horogkereszt betiltását kívánja kezdeményezni, akkor mellé vagyük fel a gyűlölt és gyilkos kommunista diktatúra szimbóliumainak európai tilalmát is.”

Vajnai Attila tiltakozása érthető, hiszen ő nyíltan vállalja a folytonosságot a kommunista eszmékkel, és jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene a vörös csillag viselése miatt, amely mint köztudott, a magyar törvények szerint önkényuralmi jelképnek minősül – írja közleményében a DEPORT ’56.

A szervezet kevésbé tartja viszont érthetőnek Hegyi Gyula tiltakozását, miszerint “a nácizmus áldozatait csúfolja meg, aki ezt a diktatúrát, az abszolút gonoszt más, amúgy szintén nem rokonszenves rendszerekkel helyezi egy lapra”. Hegyi Gyula ezzel óhatatlanul az MSZP alapkonfliktusát fogalmazta meg, és egyben leleplezte, amely szerint az elvtársak a kommunizmust kényszerűen megtagadták ugyan, de legfeljebb “szintén nem rokonszenves” rendszernek hajlandók tekinteni, ami a magyar társadalom jelentős része számára elfogadhatatlan.

Mint írják, a DEPORT-’56 némi felelősséget érez a történtekért, mert január 22-én levélben fordult Szájer Józsefhez, és kérte a szóban forgó javaslat megtételére, egyben visszautasítja azt a képtelen vádat, hogy a kommunista jelképek betiltása a nácizmus áldozatait csúfolná meg.

Rockszerda