Negyvenöt éve, 1963. november 22-én lelőtték John Fitzgerald Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. A merénylet körülményeinek kivizsgálására Earl Warren – a Legfelsőbb Bíróság főbírája, – elnökletével létrehozott bizottság, amely az új elnök, Lyndon B. Johnson utasítására jött létre, megállapította, hogy a gyilkosságot egy magányos őrült, a kommunista beállítottságú 24 éves Lee Harvey Oswald követte el.
„Soha nem én választottam meg, hogy kit kell megölni. Valaki más döntötte el, hogy meg kell ölni Kennedyt. Vagy egy politikai szereplőt, vagy valamilyen maffiózót kell megölni, nem én döntöttem el. Valaki azt mondta, hogy kell. És én teljesítettem a parancsot. Nekem ez annyi volt, mint kivinni a szemetet.” /James Files/
John Fitzgerald Kennedy 1961. április 27-én a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben őszintén beszélt:
„…A ’titkos’ szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban. Népünk örökletesen és történelmileg ellenzi a titkos eskükkel létrejött titkos társaságokat és titkos eljárásokat. Ellenszegülünk a világ egy monolitikus és szégyenteljes összeesküvésének, mely kizárólag titkos eszközökön alapul, hogy befolyását megnövelje beszivárgással, felforgatással, megfélemlítéssel a szabad választás helyett. Ez egy rendszer amit megterveztek, óriási emberi és anyagi forrásokkal egy igen hatékony gépezetben, amely katonai, diplomáciai, felderítési, gazdasági, tudományos és politikai műveletekből áll. Munkálkodásai rejtettek, nem publikusak. Hibáit eltemetik, nem reklámozzák, ellenzőit elhallgattatják, nem dicsőítik. Nem kérdőjelezik meg kiadásaikat, titkaikat. Solon az athéni törvényalkotó megtiltotta, hogy megtörjünk az összeesküvések nyomására. Kérem informálják az amerikai közvéleményt! Az embernek annak kell lennie, aminek született: szabadnak és függetlennek!”
Negyvenöt éve, 1963. november 22-én lelőtték John Fitzgerald Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. A merénylet körülményeinek kivizsgálására Earl Warren – a Legfelsőbb Bíróság főbírája, – elnökletével létrehozott bizottság, amely az új elnök, Lyndon B. Johnson utasítására jött létre, megállapította, hogy a gyilkosságot egy magányos őrült, a kommunista beállítottságú 24 éves Lee Harvey Oswald követte el. E teória szerint a rosszul lövő Oswald egy pontatlan és megbízhatatlan olasz gyártmányú Mannlicher típusú fegyverrel mesterlövészeket megszégyenítő teljesítményre volt képes és nem egészen 5,6 másodperc alatt 3 lövést adott le az elnökre az Elm Streeten található tankönyvraktár épületének hatodik emeleti ablakából. A Warren bizottság 26 kötetnyi dokumentációja azonban több kérdést vetett fel, mint amennyit valójában megválaszolt. A jelentésben az elnök elleni összeesküvésről nincsen szó. De a nem hivatalos nyomozás meggyőzően bizonyította, hogy volt összeesküvés.
A merényletet több tucat fotó és filmfelvétel örökítette meg. Köztük egy olyan felvétel is található, amely a feltételezett gyilkost Lee Harvey Oswaldot ábrázolja a merénylet pillanatában. A képet az AP fotósa James W. Altgens készítette abban a pillanatban, amikor Kennedyt az első lövések eltalálták. A kép hátterében a könyvraktár épületének lépcsőjén álló férfi sokak szerint nem más mint Oswald, aki a merénylet idején bizonyíthatóan az épületben tartózkodott. Ha a képen valóban ő látható, akkor Oswald nem lehetett a merénylő.
További hiteles bizonyíték a Warren jelentés valótlanságára Abraham Zapruder híressé vált filmje, valamint a merénylet után 15 évvel nyilvánosságra hozott hangfelvételek, amelyeket az elnöki konvojt kísérő motoros rendőrök magnetofonjai rögzítettek. Ez utóbbiakat egy 1976-1979 közötti kongresszusi vizsgálat keretein belül akusztikai szakemberekkel vizsgáltatták meg, akik megállapították, hogy azokon legalább 4 lövés hallható, amelyek közül legalább egy szemből érkezett. A gyilkosság félezer tanúja közül rögtön a merénylet után 58 tanú eskü alatt állította, hogy a lövéseket az elnöki limuzin előtti domboldalról adták le. E tanúk vallomását azonban a Warren bizottság nem vette figyelembe. A kongresszusi vizsgáló bizottság azonban mégis megállapította, hogy Kennedy valószínűleg összeesküvés áldozata lett. További nyomozást javasoltak, de az Igazságügy Minisztérium ezt mind a mai napig nem kezdte meg. A dokumentumok többsége máig titkos.
„A Kennedy gyilkosság – 13. változat” című orosz dokumentumfilmet a közelmúltban két alkalommal sugározta a Magyar Televízió. Az Aleksandr Ivankin rendező által 2003-ban készült film a legújabb bizonyítékok alapján elénk tárja, hogy a John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolására szőtt összeesküvés okán az amerikai szakértők közvetlenül gyanúsítják Lyndon B. Johnson alelnököt; az FBI igazgatóját John Edgar Hoovert; Sam Giancana maffiafőnököt; a Casro ellenes csoportosulásokat és a CIA titkos akciók csoportjának néhány munkatársát; az amerikai tábornoki kar befolyásos személyiségeit; valamint a texasi olajkirályt, Haroldson Lafayette Hunt-ot.
Az eredeti címén „Увийство Кеннеди 13 версия” dokumentumfilm számos bizonyíték mellett bemutat egy illinoisi állami börtönben 1994-ben készült amatőr felvételt, melyben James Earl Files – alvilági nevén James Satan, – életfogytiglani börtönbüntetését töltő rab szenzációs vallomásban feltárja a Kennedy elleni merénylet közvetlen hátterét:
-„…Hoztam néhány fegyvert Dallasba, Texasba.
-Miért?
-Azzal a kizárólagos céllal, hogy megölöm az Egyesült Államok elnökét, John Fitzgerald Kennedyt.
-Mikor ismerkedett meg Lee Harvey Oswalddal?
-Először 1963 elején találkoztam Oswalddal.
-Igaz, hogy Lee Harvey Oswald a CIA-nak dolgozott?
-Igen! Ugyanaz az ember volt a felettesünk, David Atlee Phillips. Ő ismertetett össze bennünket.
-Mi volt Oswald feladata a gyilkosság napján?
-Úgy gondolom az volt a feladata, hogy hamis bizonyítékokat kreáljon és félrevigye a nyomozást. Nem hiszem, hogy Lee Harvey Oswald felfogta, hogy milyen veszélyben van az élete.
-Ön szerint hányszor lőtt Oswald?
-Oswald egy lövést sem adott le.”
-„… Én személyesen nem vettem részt a Disznó öbölbeli akcióban, de kiképeztem néhány katonát, akik ott voltak. A kiképzés különleges bázisokon, kiképzőközpontokban folyt Floridában. Kubaiakkal is dolgoztunk, elláttuk őket fegyverekkel. A fegyverek a kormányzattól jöttek, de a CIA is aktívan részt vett benne. Attól fogva nem szerettem Kennedyt, elárult bennünket, nem támogatta az amerikai haderőt ahogy ígérte.
-…Ez a történet hat hónappal a gyilkosság időpontja előtt kezdődött. Egy este felhívott Mr. Nicoletti. Azonnal odamentem hozzá. Azt mondta: egy barátom ügyében. Ez persze csak vicc volt. Pontosan tudta, hogy mennyire nem szeretem John Kennedyt. Elmagyarázta, hogy az lenne a feladatom, hogy szerezzek fegyvert és lőjem le. És, hogy a megrendelést, maga Sam Giancana adta.
-Tudja, hogy Sam Giancana kitől kapta ezt a megrendelést?
-Nem tudom, de nem hiszem, hogy Mr. Giancana magától találta ki. Nyilvánvaló, hogy kapta valakitől.
-Autóval mentem Dallasba egy héttel az időpont előtt. Egy kis motelben szálltam meg. Egy régimódi lámpa volt a cégtábláján. A nevére nem emlékszem, de Dallas elővárosában van a keleti részen. Másnap megérkezett a motelbe Lee Harvey Oswald. David Atlee Phillipsen keresztül ismertem, aki a vezető ellenőröm volt a CIA-től. Oswald ellenőre is ő volt. Összeismertetett bennünket. Oswald kivitt egy elhagyott telekre, ahol kipróbáltam a fegyvereket. Néhány napot töltöttünk együtt, járkáltunk az utcákon, tanulmányoztuk a várost. Keresztül-kasul bejártuk a Dealey plazát. De egész idő alatt egy szót se szóltam neki, hogy mire megy ki az egész. Ő pedig nem is kérdezte. Csak azt mondtam neki, hogy legyen velem, és segítsen mindenben, amit csak kérek. Soha nem beszéltem Lee Harvey Osvalddal a Kennedy gyilkosságról.
-November 21-ére mindennel készen voltam. A munka előtti éjszakán jól kialudtam magam. November 22-én kora reggel elmentem a hotelbe, ahol Roselli és Nicoletti megszállt. Rosellivel elmentünk egy város széli palacsintázóba. Azt mondta, hogy találkoznunk kell egy emberrel, akit Jack Rubynak hívnak, és van nála valami nekünk. Odaértünk és bementünk, leültünk a pulthoz és kávét rendeltem. Johnny Roselli egy asztalhoz ült, bejött egy kövérkés férfi. Szemmel láthatóan nem először találkoztak. Azonnal megismerték egymást. Kezet fogtak és leültek. Pár percet beszélgettek, aztán Ruby átadott Rosellinek egy borítékot. Elbúcsúztak és Ruby elment. Én is kimentem az utcára és beültem az autóba. Kijött Roselli és visszamentünk. A hotelbe menet kinyitotta a borítékot. Benne volt a titkosszolgálatok munkatársainak igazolványa és a Kennedyt kísérő konvoly útvonala. Roselli azt mondta: Nézd meg, egyetlen változtatást hajtottak végre benne, ezt a kis cikcakkot. Elnevette magát. Habár jobb lett volna, ha nem teszik.
-Visszatértünk a szállodájába. Roselli felment. Lejött Mr. Nicoletti és elmentünk a Dealey plazához. Roselli azt mondta, hogy egyedül is odatalál. Megérkeztünk, leparkoltunk és bejártuk az egész Dealey plazát. Beszélgettünk. Én addig úgy tudtam, hogy Nicoletti fog lőni és Johnny Roselli fogja biztosítani. Nem tudom miért, de séta közben olyan fél 11 felé Mr. Nikoletti váratlanul megkérdezte, hogy nem akarom-e én biztosítani. Meglepődtem, de szinte rávágtam, hogy nagy megtiszteltetés lenne. Rögtön a tárgyra tért. Azt mondta, hogy ő és Roselli DAL-TEX épületében lesznek és megkérdezte: Te hol szeretnél lenni? De mindenképpen valahol kint kell lenned. Alig hagytuk el a helyet, mondtam, hogy itt a palánk és a fák mögött. De közvetlenül az út mellett. Helyeselte a választásomat és megkérdezte, hogy mivel akarok lőni. Kiválasztottam a puskát, jó a csöve és kényelmesen belefér egy akkora táskába, ami még senkinek sem tűnik fel. Elment. Odamentem az autóhoz a puskáért és visszamentem a helyszínre. Észrevettem két sötét ruhás férfit közvetlenül a kerítés előtt. Később eltávolodtak. Helyezkedni kezdtem, hogy csak az utolsó pillanatban kelljen kinyitnom a bőröndöt, amikor mindenki azt figyeli, mikor tűnik fel a kanyar mögül az elnök kocsija. Úgy 30 méternyire voltam az úttól. Azzal a távcsöves puskával gyerekjáték volt eltalálni a célt. Már a Daeley plazánál jártak, amikor hátulról felhangzottak a lövések. Ez Mr. Nicoletti volt. Emlékszem, amikor meghallottam a lövést, a távcsövön keresztül láttam, hogy eltalálták az elnököt, de tulajdonképpen elhibázták, mert a feladat az volt, hogy az elnök fejét találják el.
-Egy pillanatot vártam. Ha többet várok, Jackie Kennedy is a célkeresztbe került volna. Tudtam, hogyha akkor nem lövök az utolsó esélyt is elszalasztom és elrontom a munkát. Úgy látszik, hogy én és Mr. Nicoletti egyszerre lőttünk, de az ő golyója 1 ezred másodperccel előbb talált célba, mint az enyém. Kennedy feje előrebukott és elhibáztam. A szeme helyett a halántékán találtam el.
-Meg tudná mutatni pontosan az ujjával, hol találta el a lövése Kennedy elnököt?
-Ha az ő helyén ülünk, a jobb halántékát találtam el, itt. És a golyó itt jött ki hátul. A célkeresztben láttam, ahogy Jacqueline próbálja visszanyomni a kiszakadt hajas koponyacsontot. Akkor felvettem a töltényhüvelyt és a számba vettem. Szeretem a puskapor ízét. Ráharaptam. Ez a névjegyem. Mindig ezt csinálom. Aztán egyszerűen rátettem a kerítésre szimbólumként. Nem kellet volna ezt tennem természetesen, de ez egy olyan pillanat volt, amikor az ember többnek érzi magát a többinél. Elszállt az agyam.
-Mindenki ledermedt. A rendőrök is. Gyorsan összekaptam magam, eltettem a puskát, sapkát húztam és elindultam. A kerítésen keresztül a szemem sarkából láttam, hogy egy motoros rendőr megáll, eldobja a motort és elkezd felém rohanni. Már olyan 10 méterre lehetett tőlem a kerítésen túl, amikor az a két sötét ruhás megállította. Hogy utána mi történt, már nem láttam. Mentem tovább. Bal kezemben a bőrönd a puskával. A kabátomban egy 45-ös kaliberű colt a biztonság kedvéért. A zsebemben egy gránát.
-Mire kellett a gránát?
-Minden eshetőségre számítva, ha nem stimmelne valami. Sok ember volt körülöttem. Mivel lehet érthetően elmagyarázni egy zsarunak, hogy hátra arc és tünés.”
A Kennedy elleni összeesküvés bizonyítékaként Michael Collins Piper 1993-ban Washingtonban megjelent „Végső Ítélet” című könyvében nem kevesebbet állít mint, hogy Kennedy meggyilkolásában a Moszad, a CIA és a Meyer Lansky által irányított „kóser maffia” is szerepet játszott. Meyer Lanskyt alvilági körökben a „keresztapák keresztapjának” tartották, aki a nemzetközi bűnöző szindikátus elnöke, valamint a maffia bankárja volt. Fényt derített arra is, hogy a Permindex nevű szindikátus fontos szerepet játszott a Kennedy elleni merénylet előkészítésében és végrehajtásában. A Permindex egy Moszad-CIA közös vállalkozás volt, amely szorosan együttműködött Lansky bűnözői szindikátusával. Véleménye szerint itt van az egyik kulcsa a J. F. K. elleni merénylet megértésének. A Permindex nevű holding vállalat fő részvényese a Banque De Credit International of Geneva, röviden a BCI volt, amelyet Tibor Rosenbaum alapított, aki hosszú időn át felelős volt a Moszad pénzügyeiért. A BCI nemcsak Meyer Lansky fő partnere volt a pénzmosásban, hanem a Permindex számláit is vezette.
Kennedy sok ellenséget szerzett magának, amíg elnök volt. Hadüzenetet hirdetett a maffiának, az US Federal Reserve Systemnek (amerikai központi bankrendszer) és a “cégnek” vagyis a CIA-nek, amely felett az 1961-es kubai kudarc után sötét vészfellegek tornyosultak. A US Federal Reserve System izraeli érdekeltségben volt és ez nem tetszett Kennedynek. Azt akarta elérni,hogy a Kongresszus bocsássa ki az USA pénzét vagyis meg kívánta szüntetni a US Federal Reserve System zsidó befolyását. Másrészt Kennedy békepárti volt és az izraeliek atomprogramját is ellenezte. Kennedy halálával Izrael is elérte azt, amit akart. Lett végre atombombája és az amerikai központi bankrendszer is a kezében maradt.
Steven Sora „Az amerikai elit titkos társaságai” című könyvében megírja, hogy demokrácia égisze alatt az amerikai demokráciát egy szűk, eszközeiben nem válogató elit irányítja. Felfedi azt a sötét és kritikus szerepet, melyet a titkos társaságok játszanak Amerika uralkodó családjain belül, valamint hatalmas befolyásukat az amerikai demokráciára, a folyamatban levő ügyekre és a világtörténelemre. A titkos társaságok mindig vezető erőt jelentettek a nyugati civilizáció történetében. A szövetségek felülemelkedtek a hazafiságon és vallási hiedelmeken, és erős befolyással bírtak az USA megalapítására. A titkos sejtek nem haboztak akár elnökgyilkosságot is pénzelni. A társaságok kritikus szerepet játszottak Amerika leghatalmasabb családjai vagyonának megteremtésében. Steven Sora riasztó részletességgel azt is felfedi, hogy e társaságok hogyan használják hatalmukat Amerika modern uralkodó családjainak egyesítésére. Jókora hatalmuk és gazdagságuk lehetővé teszi, hogy napjainkban is uralmuk alá hajtsák Amerikát.
„A Kennedy gyilkosság – 13. változat” című dokumentumfilmben megszólaló James Fetzernek – a minnesotai egyetem professzorának, a „Merénylet a Dealey plazán” című könyv szerzőjének, – szavai sokatmondóak: „Azok a befolyásos sötét erők, akár kormányzatiak, akár mások, amelyek bűnösek John Fitzgerald Kennedy halálában, továbbra is kártékony hatást gyakorolnak az amerikai kormányra és a világra még ma is.”
Sem ma, sem harminc év múlva nem áll érdekükben, hogy kiderüljön a teljes igazság!
Dancsecs György – HunHír.Hu
