A szlovák kifejezés, mint népnév a 15. században kezdett terjedni, és a közvélekedés szerint a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata. Azonban van a szláv, szlovák népnévnek egy sokkal korábbi eredeztetése, amit a kutatások nyomán egyre több történész vall hitelesnek, ill. nagy valószínűséggel a szó valódi eredetének. Ez pedig a latin sclavus, vagyis szolga, rabszolga szóból való származás.

Alátámasztja ezt vastagon az a kikezdhetetlen történelmi tény, hogy ezen európai “szláv” népcsoportokat a Római Birodalom fennállása idején alsóbbrendű, szolganépeknek tartották.

A szóbanforgó szláv népcsoport, kérészéletű, pár évszázadra tehető “önállósága” idején sem szlovák volt, hanem morva! Az un. “Morva Nagyfejedelemség” különböző törzseinek közös elnevezése. A most lóra emelt (tulajdonképpen említésre se méltó morva fejedelmecske, kinek a puszta neve is csak a magyarok második bejövetele révén maradt fent) Szvatopluk ennek a gyenge lábakon álló birodalmacskának a súlytalan uralkodója volt.

Nem több. De ugorjunk…

Folytassuk azzal, hogy legjobb esetben sem több, csak történelmi mítosz a szlovákoknak a szlovák államiságért folytatott ezeréves küzdelméről szóló hazugságaik! Az egészből annyi igaz, hogy az önálló szlovák államnak az 1993-ban történt megalakulását nehéz lenne elképzelni a trianoni rablás során kitalált cseh-szlovák állam megalakulása és léte nélkül, tehát anélkül, hogy Felvidéket elcsatolták volna a történelmi Magyarországtól.
Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta – litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebben nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót!

A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az Árpád-házi királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írtuk nevüket.

Összegezve tehát elmondhatjuk tótokról, hogy sosem volt államalkotó nemzet, és sosem lesz! Az a (28) évnyi “államiság” nem ad múltat, történelmet és nagy királyokat, uralkodó-házakat! A “Szlovák államiság” nem más a történelem sok évezredes szélviharában, mint egy lepkefing!

Végezetül pedig egy közmondással fejezném be ezt a rövid kis összefoglalót “Szlovákiáról és a szlovákokról”: Engedd be a tótot, és kiver a házadból! – 100 éves igazság ez sajnos immár… De reméljük és hisszük: nem örök, s a Felvidék hazatér! A Felvidéknek haza kell térnie!

HungaryFirst – egymagyar.blogspot.com

Hunhír.info